Svájc a közelmúltban egy sorsdöntő népszavazás elé néz, amely az ország évszázados semlegességi politikájának jövőjét hivatott meghatározni. A vasárnapi voksoláson a választópolgárok arról döntenek, hogy az ország alkotmányába kerüljön-e a semlegesség egy szigorúbb értelmezése. Ez a módosítás a gazdasági szankciók bevezetését és a NATO-val való együttműködést is megtiltaná Svájc számára, jelentősen átalakítva az ország nemzetközi pozícióját.
Svájc semlegességét a napóleoni háborúk lezárása, 1815 óta nemzetközileg is elismerik. Ennek ellenére a semlegesség gyakorlati megvalósítását eddig nem rögzítették pontosan az alkotmányban. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezése szerint azonban a hagyományos svájci pozíció meggyengült, különösen azután, hogy Bern az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szankciókat vezetett be Moszkva ellen.
A Svájci Néppárt országszerte intenzív plakátkampányt folytatott, amelyen a „Nem a háborúra, igen a semlegességre” felirat és fehér békegalambok illusztrálták az álláspontjukat. A kezdeményezés értelmében az alkotmánynak egyértelműen ki kellene mondania, hogy Svájc – kivéve, ha támadás éri – nem csatlakozhat katonai vagy védelmi szövetséghez, és nem vehet részt azok munkájában. Emellett a javaslat szerint az ország csak az ENSZ jóváhagyásával vezethetne be gazdasági szankciókat.
Az SVP érvelése szerint a semlegesség elve eddig kiválóan szolgálta az ország érdekeit. Álláspontjuk szerint ez az elv tartotta távol Svájcot mindkét világháborútól, és tette lehetővé, hogy Bern közvetítőként segíthesse a béketárgyalásokat a nemzetközi konfliktusokban. Christoph Blocher milliárdos üzletember, a párt egyik támogatója a Reutersnek nyilatkozva kifejtette, hogy Svájc kétszáz éve nem viselt háborút, mert felfegyverkezett és semleges maradt. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi években ezt az alapelvet egyre kevésbé tartják tiszteletben, és Oroszország a szankciók miatt immár konfliktusban álló félnek tekinti az országot.
Azonban a kezdeményezés széles körű ellenállásba ütközik. A Svájci Néppárton kívül a legtöbb politikai párt és maga a svájci kormány is ellenzi az alkotmánymódosítást. Ignazio Cassis külügyminiszter szerint a javaslat veszélyeztetné az ország nemzetbiztonságát, és megakadályozná a NATO-val való közös gyakorlatozást, amely fontos a védelmi képességek fenntartásához.
A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a szavazók várhatóan elutasítják a szigorúbb semlegességi javaslatot. A legfrissebb felmérések szerint a választók 68 százaléka szavazna nemmel a kezdeményezésre, míg mindössze 31 százalék támogatja azt. Fabio Wasserfallen, a Berni Egyetem európai politikával foglalkozó professzora rámutatott, hogy bár a svájci szavazók kedvelik a semlegesség fogalmát, elégedettek a kormány jelenlegi gyakorlatával, és többségük támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a svájci társadalom a pragmatikusabb, differenciáltabb semlegességi megközelítést preferálja a merevebb, alkotmányba foglalt tiltások helyett.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása