Maricarmen Abascal, egy 87 éves madridi nyugdíjas kilakoltatása széleskörű felháborodást és országos tüntetéshullámot váltott ki Spanyolországban. Az eset rávilágított a mélyülő lakhatási válságra, és a kormányt is lépésre késztette, amely új lakáspiaci szigorításokat javasolt. A parlament azonban elutasította ezeket a rendeleteket, ami politikai feszültséget és előrehozott választások lehetőségét vetíti előre.
Abascalt 70 év után lakoltatták ki otthonából, mert nem tudta kifizetni a befektetőcég által drasztikusan, havi 500 euróról 1650 euróra emelt bérleti díjat. Az idős nő 1350 eurós nyugdíjából nem tudta fedezni a megemelkedett költségeket. A kilakoltatás napján százak, köztük ismert művészek tüntettek, az aktivisták megpróbálták megakadályozni a végrehajtókat, de a rendőrség végül biztosította a folyamatot.
Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága is felszólította a hatóságokat a kilakoltatás leállítására és megfizethető alternatíva felajánlására. A helyi önkormányzat által felajánlott idősek otthonát a nő visszautasította, a lakást tulajdonló cég pedig elzárkózott a tárgyalástól, és elutasította a névtelen adományozók segítségét is.
Isabel Rodríguez lakhatásért felelős miniszter drámainak és szomorúnak nevezte az esetet, a féktelen nyerészkedés és a piaci szabályozás hiányának következményeként értékelve azt. A kormány által bejelentett lakáspiaci szigorításokat azonban a spanyol parlament pénteken leszavazta.
Maricarmen Abascal története jól szemlélteti a spanyol lakhatási válságot: a lakást még édesapja bérelte 1956-ban, amikor a bérleti díjak szabályozottak voltak. A befektetőcég, az Urbagestión megvásárolta az ingatlant, majd jogi lehetőséget kihasználva emelte meg a lakbért, ami elhúzódó jogvitához vezetett. Bár a bíróságok korábban háromszor is megakadályozták a kilakoltatást, végül a cég érvényesítette akaratát.
Spanyolországban súlyos lakáshiány tapasztalható, a nemzeti bank szerint 750 ezer, más becslések szerint akár egymillió ingatlan is hiányzik a piacról. Ez a hiány gyors árnövekedést eredményezett: Madridban az elmúlt tíz évben több mint 100 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, tavaly pedig 10 százalékos volt a drágulás. Egy 2017-ben 350 ezer eurós madridi lakás ma már 850 ezer eurót ér.
A lakhatási válságot tovább súlyosbítja a turizmus, amely a gazdaság fő hajtóereje, de magas lakásárakat és bérleti díjakat generál. Emellett az ország népessége is jelentősen nőtt, 2010 óta közel 3 millióval, elérve az 50 milliót, amihez a migrációs politika is hozzájárul. Az EU-ban Spanyolországban épül az egyik legkevesebb új ingatlan, amit a bürokrácia és a magas építőanyagárak is hátráltatnak.
A baloldali kormány, Pedro Sánchez vezetésével, gyakran kritizálta a lakhatási költségeket felhajtó befektetőcégeket és kockázati tőkealapokat, ám érdemi lépések eddig elmaradtak. A kormány egyes kritikusai szerint az államnak többet kellene tennie az új lakások építése érdekében. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kormány retorikája visszatartja a tulajdonosokat attól, hogy ingatlanjaikat a bérleti piacon kínálják.
A spanyol társadalomban Abascal esete volt az a szikra, ami a döbbenet után dühbe csapott át, és hatalmas tüntetésekhez vezetett országszerte. A madridi Puerta del Sol téren sátortábort építettek a tiltakozók, és több tízezren vonultak utcára a magas bérleti díjak és kilakoltatások ellen. A tüntetők a politika megosztottsága miatt egyelőre kételkednek a lakhatási helyzet megoldásában.
A parlamenti szavazás után Pedro Sánchez miniszterelnök bejelentette, hogy átgondolja a következő lépést, és nem zár ki semmilyen verziót, beleértve az előrehozott választásokat is. A kormányfő mérlegelheti, hogy a tüntetések ereje mennyiben segítené őt egy választáson a rendeleteket nem támogató ellenzéki pártokkal szemben.
Bár Maricarmen Abascal személyes története pozitívan végződhet, ügyvédei szerint visszaköltözhet korábbi lakásába, az esete milliókat érintő problémára világított rá. A spanyol lakhatási válság megoldása továbbra is nyitott kérdés, a tüntetések pedig kitartanak, nyomást gyakorolva a politikai döntéshozókra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása