Magyarországon szeptember közepén ültették át azt az uniós jogszabályt, amely a közéleti részvételt akadályozó perek, az úgynevezett SLAPP-ek (Strategic Lawsuits Against Public Participation) ellen nyújt védelmet. Az irányelv európai parlamenti felelőse, Tiemo Wölken hangsúlyozta, hogy a bíróságok alapvető feladata az állampolgári jogok védelme, nem pedig a kritikus hangok elhallgattatása.
A jogszabály bevezetése fontos lépés a visszaélésszerű jogi eljárásokkal szemben, amelyek célja a közérdekű ügyekben felszólalók megfélemlítése és elhallgattatása.
A magyar kormány szeptemberben fogadta el az uniós irányelvet átültető törvényt, noha az eredeti határidő május 7. volt. Az előző kormány idején kellett volna elfogadni a jogszabályt, de a feladat végül az új kabinetre maradt.
Érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormány az egyetlen volt a 27 tagállam közül, amely nemmel szavazott az irányelv elfogadására.
Tiemo Wölken szerint a SLAPP-perek célja nem az igazságszolgáltatás, hanem a megfélemlítés, a kifárasztás és végső soron az elhallgattatás. Egy ilyen per bénítólag hat, és ha túl drágává válik a véleménynyilvánítás, az a demokrácia elnémulásához vezethet.
Az uniós irányelv szükségességét az indokolta, hogy a SLAPP-perek átnyúlhatnak a határokon, miközben a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoztak az ellenük nyújtott védelemben. Egy közös, összehangolt alapszintre volt szükség a jogi fórumok közötti válogatás és a nemzeti jogrendszerek közötti különbségek kihasználásának megakadályozására.
Wölken elégedett az erős európai kerettel, de elismerte, hogy az irányelv nem tökéletes, kompromisszumokat kellett kötni. Különösen a szabályok hatókörét szerették volna szélesebbre vonni, hogy a tagállamokon belüli ügyeket is magukba foglalják.
A tárgyalások során az Európai Parlament szélesebb körű védelemre és erősebb biztosítékokra törekedett, míg a Tanács óvatosabb volt a hatókör és az eljárásokra gyakorolt következmények tekintetében. Végül kompromisszum született, amely olyan fontos biztosítékokat tartalmaz, mint a perek korai elutasításának lehetősége, a védelem az EU-n kívüli országok visszaélésszerű ítéletei ellen, valamint a költségek és a támogatás szabályozása.
Az irányelv a határon átnyúló következményekkel járó polgári és kereskedelmi ügyekre alkalmazandó, ami szélesebb kört fed le, mint csupán a felek lakóhelye. Fontos korlátja azonban, hogy a tisztán határon belüli ügyek kívül esnek az irányelv közvetlen hatókörén.
Éppen ezért az EU ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten ennél tovább is mehessenek. Az irányelv a védelem minimális szintjét írja elő, amelyet a tagállamok emelhetnek, figyelembe véve a kommunikációs eszközöket is.
A SLAPP-perek nemcsak az újságírókat, hanem bárkit érinthetnek, aki közérdekű ügyben felemeli a szavát. Az ilyen perek aláássák a demokráciát azáltal, hogy elrettentik az embereket a véleménynyilvánítástól és a közéleti részvételtől.
Az irányelv végrehajtása még folyamatban van, és Wölken szerint túl korai lenne befejezettnek nyilvánítani a közéleti részvételt akadályozó perek elleni harcot. Egy jogszabály csak annyira erős, amennyire valós védelmet nyújt a bíróságokon.
A valódi próba most az, hogy a tagállamok kihasználják-e a lehetőséget erősebb nemzeti biztosítékok kiépítésére. Emellett kulcsfontosságú, hogy a bíróságok hatékonyan alkalmazzák-e a jogszabályt, és bevonják-e a hazai eseteket is, ahelyett, hogy csak az irányelv határon átnyúló hatókörére korlátoznák azt.
A cél továbbra is az, hogy a bíróságok megvédjék az emberek jogait, és ne váljanak a kritikusok elhallgattatására szolgáló fegyverekké.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása