A brit hatóságok, a rendőrség és a hadsereg közös erővel kutat robbanószerek után a nyugat-angliai Fairford légitámaszpont közvetlen közelében. A nagyszabású művelet részeként a támaszpont környékét teljes egészében kiürítették, és a szomszédos Whelford község lakóit is biztonságos helyre, egy helyi szabadidőközpontba szállították. Az intézkedésekre azután került sor, hogy a Gloucestershire megyei rendőrség vasárnap hajnali 1 óra 45 perckor bejelentést kapott három gyanús járműről, amelyek a bázis felé tartottak.
A Gloucestershire-i rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint „több embert”, más források szerint öt férfit vettek őrizetbe a robbanóanyagokkal elkövetett visszaélést szankcionáló törvény megsértésének gyanújával. A gyanúsítottak továbbra is őrizetben vannak. Ezzel párhuzamosan a brit hadsereg különlegesen kiképzett tűzszerész egységei megkezdték számos jármű tüzetes átvizsgálását a helyszínen. A vizsgálati terület köré 400 méteres biztonsági kordont vontak, azonban a hatóságok hangsúlyozták, hogy a helyzetet sikerült ellenőrzés alá vonni. A rendőrség a brit terrorelhárítással együttműködve vizsgálja az incidenst.
A Fairford légitámaszpont stratégiai jelentőséggel bír Nagy-Britannia számára, mivel jórészt az amerikai légierő használja, és ez az egyetlen olyan brit bázis, amely képes B-52-es, B-1-es és B-2-es hadászati bombázók fogadására. Az amerikai légierő a fairfordi incidensre reagálva közölte, hogy az ott szolgáló személyi állomány „továbbra is éber”.
Az események hátterében egy szélesebb geopolitikai kontextus is meghúzódik. Az iráni konfliktus február végi kezdete után számos B-52-es és B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó szállt le Fairfordon, amelyek bekapcsolódtak az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni hadműveletekbe. London annak idején komoly diplomáciai feszültségbe keveredett az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer akkori brit miniszterelnök kezdetben egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai-izraeli hadműveletekhez, és a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek.
Donald Trump amerikai elnök rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London nem sokkal később feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát. Ezt azzal a kikötéssel tette, hogy a támaszpontok használata szigorúan csak előzetesen egyeztetett védelmi célokra korlátozódhat. Starmer, aki júliusban távozott a kormányzó brit Munkáspárt éléről és a miniszterelnöki tisztségből, a tilalom feloldásakor kétségbe vonta az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát, és úgy fogalmazott, hogy kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni. Trump elnök korábban többször is bírálta Starmert, egy sajtótájékoztatón például kijelentette, hogy Keir Starmer nem egy Winston Churchill.
Az iráni Forradalmi Gárda még júliusban figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy ne engedélyezze az amerikai bombázók felszállását a fairfordi bázisról. Válaszul Nagy-Britannia kijelentette, hogy fegyveres erői készen állnak az ország megvédésére bármilyen támadással szemben. Wes Streeting brit védelmi miniszter közölte, hogy kezelik az ügyet, míg Tristan Wilkinson, a Cotswold kerületi tanács képviselője nyugalomra intette a lakosságot, hangsúlyozva, hogy a találgatásokat a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása