A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss előrejelzése szerint a Földön egy rendkívül erős El Niño jelenség bontakozik ki, amely a mérések kezdete óta a legerősebbnek bizonyulhat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a természeti ciklus jelentős globális hatásokkal járhat, beleértve a hőmérséklet emelkedését, valamint a csapadékeloszlás megváltozását, ami súlyos aszályokat és árvizeket okozhat különböző régiókban.
A WMO havi rendszerességgel közzétett globális éghajlati előrejelzése 13 vezető nemzeti és nemzetközi meteorológiai központ egybehangzó becslésén alapul. Eszerint az El Niño jelenség már szilárdan kialakult és gyorsan erősödik. Celeste Saulo, a WMO főtitkára kiemelte, hogy közel 100 százalékos valószínűséggel fennmarad 2027 februárjáig, csúcspontját pedig várhatóan decemberben éri el.
Elképesztő hőmérsékleti anomáliák
Az El Niño jelenség egyik legszembetűnőbb jele a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségében mért felszíni vízhőmérséklet jelentős emelkedése. A WMO adatai szerint júniusban az anomália már 1,6 °C-kal haladta meg a normál értéket, augusztusra pedig ez az eltérés elérte a 2,5 °C-ot. Az előrejelzések szerint az október és december közötti időszakban a hőmérsékleti eltérés akár a 3,7 °C-ot is elérheti. Ez az érték a mérések kezdete óta a legmagasabb lenne, messze felülmúlva a 2015–2016-os El Niño idején regisztrált 2,6 °C-os korábbi rekordot.
A NOAA (amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) előrejelzései is megerősítik, hogy 75% az esélye egy rekord erősségű El Niño kialakulásának 2026 október-decemberére, amely felülmúlhatja az 1997-98-as eseményt is. Szeptember 21-én a napi tengerfelszíni hőmérséklet abban a régióban, ahol az El Niño kialakul, már 3,08 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál.
Globális hatások és aggasztó előrejelzések
Celeste Saulo főtitkár hangsúlyozta, hogy az El Niño önmagában nem ad új hőt a bolygónak, hanem az óceánban tárolt energiát szabadítja fel. Azonban az a víztömeg, amelyből merít, melegebb, mint valaha. A legutóbbi El Niño-epizód jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a valaha mért második legmelegebb, 2024 pedig a legmelegebb év lett a mérések kezdete óta, mintegy 1,55 °C-kal meghaladva az iparosodás előtti átlagot.
Bár az El Niño jellemzően november és február között éri el a csúcspontját, a globális hőmérsékletre gyakorolt hatása általában néhány hónapos eltolódással jelentkezik. A jelenség már most is súlyos következményekkel jár egyes térségekben. Közép-Amerikában például a rendkívüli aszály miatt pusztul az állatállomány, és a mezőgazdasági termésben is jelentős károk keletkeztek.
Egyes elemzések még aggasztóbb képet festenek: a Climate Impact Lab előrejelzése szerint 2026 júniusa és 2027 februárja között világszerte 451 000 további, hőséggel összefüggő haláleset fordulhat elő egy normális évhez képest. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy modellezett előrejelzés, nem pedig megfigyelt adat vagy elkerülhetetlen kimenetel. A WMO szerint az El Niño valószínűleg átlag feletti hőmérsékleteket hoz a bolygó nagy részén, miközben jelentősen eltolja a csapadékmintázatokat, növelve az aszályok és árvizek kockázatát.
A jelenlegi El Niño esemény gyors kialakulása és erősödése, valamint a várható rekordhőmérsékletek globális szinten is komoly kihívások elé állítják a társadalmakat és a gazdaságokat, felhívva a figyelmet az éghajlatváltozás és az extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabb következményeire.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása