A magyar kormány a közelmúltban tíz orosz diplomata kiutasításáról döntött, kémtevékenység gyanúja miatt. Ezt a lépést Magyar Péter és Orbán Anita is megerősítette. Rácz András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese szerint ez a döntés kettős üzenetet hordoz, és új fejezetet nyithat Magyarország orosz kapcsolataiban. A szakértő a Telexnek adott interjújában elemezte a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők működését, az orosz válaszlépések várható formáit, valamint a Paks II. projektre gyakorolt lehetséges hatásokat.
A magyar kormány bejelentése szerint tíz orosz diplomatát utasítottak ki az országból kémkedés gyanúja miatt. Az 1961-es bécsi egyezmény értelmében a diplomáciai státuszban lévőknek be kell tartaniuk a fogadó ország törvényeit, és csak legális eszközökkel gyűjthetnek információt. Rácz András kiemelte, hogy ez a megfogalmazás gyakran utal kémtevékenységre.
Oroszország nagykövetségein jellemzően több hírszerző szervezet, mint az SZVR (külföldi hírszerzés), a GU (katonai hírszerzés) és az FSZB (belső elhárításból külföldi hírszerzésre is kiterjedő) képviselői is dolgoznak. Ezek az egyének diplomáciai fedéssel rendelkezhetnek, de akár sofőrként vagy házastársként is tevékenykedhetnek. A kémek feladata emberi információforrások beszervezése, ami történhet ideológiai alapon vagy kompromittáló adatok felhasználásával.
A kiutasítottak neveit sem Oroszország, sem az érintett ország nem hozza nyilvánosságra, bár a NATO-országok között információs rendszerekben keringenek az adatok. A szakértő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem részletezte a kiutasítás időzítését, de hangsúlyozta, hogy ez a diplomáciai eszköztár része. A diplomaták távozására több mód is létezik, az informális jelzéstől a hivatalos jegyzék átadásáig.
Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova és Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet is "ruszofóbiát" vagy "ideológiailag motivált oroszellenes retorikát" emlegetett a kiutasítás kapcsán. Rácz András szerint ezek a nyilatkozatok sablonválaszok, amelyek elsősorban belföldi fogyasztásra szólnak. Az orosz diplomáciai szolgálat módszeres és hagyományos, a diplomaták egyenruhája is ezt a szisztematikusságot jelzi.
Az autoriter rendszerekben gyakoriak az összeesküvés-elméletek, és Oroszország esetében az USA és Nagy-Britannia politikáját a polgárháború óta konteók övezik. A hidegháború idején az amerikaiak kétszer is felszámolták a szovjet kémhálózatot, ami paranoiát váltott ki a politikai vezetésben. Az orosz vezetés a mai napig gyakran átkeretezi a szakpolitikai vitákat, azzal érvelve, hogy a Nyugat gyűlöli Oroszországot.
2022 februárja után több száz orosz diplomatát utasítottak ki az Európai Unióból, de Magyarország akkor nem csatlakozott ehhez a hullámhoz. Példaként említhető Csehország, ahol az orosz nagykövetség létszámát jelentősen, 100 főről 18-ra csökkentették. Az orosz válaszlépések általában "tükörválaszok", azaz azonos számú diplomata kiutasítását jelentik, de előfordult, hogy eltértek ettől, például Barack Obama elnökségének végén.
A kiutasítások új korszakot jeleznek a magyar-orosz kapcsolatokban, és egyben üzenetet küldenek a nyugati szövetségeseknek is. Oroszország válaszlépéseit az elnöki hivatal irányítja, bár a külügyminisztérium is részt vesz a döntéshozatalban. Az orosz parlament tagjainak gazdasági válaszlépésekre vonatkozó fenyegetései Rácz szerint inkább belföldi fogyasztásra szólnak, különösen a közelgő parlamenti választások idején.
Rácz András hangsúlyozta, hogy Oroszország erőforrásai, bár nagyok, nem végtelenek. Különösen a kisebb, nem szláv nyelvű országok, mint Magyarország, esetében jelent állandó problémát a megfelelő, magas szinten nyelvtudó hírszerzők megtalálása és pótlása. A budapesti orosz követség dolgozóinak nagy része sem tud magyarul, ami gyanakvásra adhat okot, ha valaki kiemelkedően beszéli a nyelvet.
A Paks II. bővítés projektje nemzetközi szerződésekkel szabályozott, és Oroszország számára nem elsősorban az erőműről szól. A Roszatom számára globális referenciát jelent, hogy egy EU- és NATO-tagországban építhet atomerőművet. Ezért Rácz szerint logikátlan lenne, ha Oroszország kilépne a projektből, hiszen azzal "saját magukat lőnék lábon, de ágyúval".
Az orosz külpolitika kisebb partnerországokkal szemben jellemzően reaktív, inkább kiváró álláspontot képvisel. A nagyobb országok belpolitikáját követik inkább, ezekhez van több forgatókönyvük. A diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők mellett léteznek az úgynevezett "illegálisok" is, akik évtizedekig építenek fel maguknak egy életet, megtanulják a nyelvet, és stratégiai pozíciókba dolgozzák be magukat. Őket az orosz popkultúra is magasztalja.
Az illegálisként dolgozók emberileg rendkívül megterhelő helyzetben vannak, mivel nem élveznek diplomáciai védelmet. Példaként említhető a Szlovéniában elfogott Dulcev házaspár esete, akiknek gyermekei sem tudtak szüleik valódi identitásáról. A fedésben dolgozók jobban szem előtt vannak, és a fogadó országok fokozottabban gyanakodnak rájuk.
Bár Oroszország nagy országok vonatkozásában nem szenved erőforráshiányban, a kisebb, nem szláv nyelvű országok esetében a megfelelő képességű hírszerzők megtalálása és pótlása állandó kihívást jelent. Ez a magyarországi kiutasítások után is nehézséget okozhat az orosz hírszerzésnek, mivel a hiányzó szakemberek pótlása időigényes és bonyolult feladat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása