Vlagyimir Putyin orosz elnök metakommunikációja az utóbbi időben számos alkalommal árulkodott arról, hogy kényelmetlen témákkal szembesült nemzetközi találkozókon. Különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatos felhívások okoztak látható feszengést az orosz vezetőnek, még a hagyományosan semleges vagy szövetséges országok részéről is. Ez a tendencia rávilágít Oroszország változó nemzetközi megítélésére és befolyásának csökkenésére.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet kirgizisztáni csúcsán Narendra Modi indiai miniszterelnök nyilvánosan szólított fel a háború befejezésére. Kijelentette, hogy a konfliktus folytatódása az emberiség visszalépését jelenti, míg a béke felé tett lépések reményt adnak. Modi a „végtelen háborútól a háború végéig” való elmozdulást sürgette, hivatkozva Mahátma Gandhire és Buddhára. Putyin láthatóan feszengve, a padlót nézve hallgatta a beszédet, majd rövid köszönetet mondott.
Modi már 2022-ben is jelezte Putyinnak négyszemközt, hogy „most nincs itt az ideje a háborúnak”. Az indiai kormányfőt a Nyugat régóta győzködi, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra, de India igyekszik megőrizni semleges pozícióját és párbeszédes megoldást szorgalmaz. Korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyugati közeledése is feszültséget okozott egy közös sajtótájékoztatón.
Putyin eközben cáfolta az újabb mozgósításról szóló híreket, információs támadásnak minősítve azokat. Ez a nyilatkozat ellentmond a valóságnak, mivel Oroszország továbbra is intenzíven támadja Kijevet és más ukrajnai nagyvárosokat, gyakran civil infrastruktúrát célozva. A Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsán egyedül Hszi Csin-ping kínai elnök nem kritizálta Putyin háborúját, melegen üdvözölve orosz kollégáját.
India külpolitikája a függetlenség elnyerése óta igyekszik semleges maradni, de szoros kapcsolatokat ápolt a Szovjetunióval, majd Oroszországgal. A hidegháború idején az Egyesült Államok Pakisztánhoz való közeledése erősítette India el nem kötelezett álláspontját. Az orosz-ukrán háborúban India nem ítélte el Moszkvát, és az ENSZ vonatkozó szavazásain is rendre tartózkodott.
Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök is bírálta a háborút egy júliusi, omszki találkozón, javasolva a konfliktus befagyasztását és a tárgyalások felújítását. Hangsúlyozta a fiatalok halálának tragédiáját, akik Oroszország és Ukrajna testvéri népeinek génállományát alkotják. Tokajev utalt arra is, hogy a konfliktus természete sokak, így a kazahok számára sem teljesen világos.
Kazahsztán és Oroszország a világ egyik leghosszabb, 7644 kilométeres államhatárával rendelkezik, és Kazahsztán északi részén jelentős orosz kisebbség él. Orosz politikusok korábban gyakran kritizálták a kazah nyelvpolitikát, és pedzegették a terület Oroszországhoz csatolását, ami aggodalmat kelt Kazahsztánban. Tokajev elnök ezért igyekszik egyensúlyt tartani Oroszország, Európa, Amerika és Kína közötti kapcsolataiban.
Az indiai-orosz kereskedelmi kapcsolatok rendkívül erősek, különösen a petrolkémiai szektorban. India az egyik legnagyobb vásárlója a nyugati szankciók alá vont, ezért olcsó orosz nyersolajnak. Az ukrán dróntámadások miatt megrongálódott orosz finomítók kapacitásának kiesése következtében India már üzemanyagot is finomít Oroszországnak, sőt magas profitért Nyugat-Európának is.
Oroszország Indiából importál műtrágyát és aranyat, India védelmi importjának 40 százaléka is Oroszországból származik. Azonban ez az együttműködési pillér gyengülni látszik az ukrajnai háború hadianyagigénye és az orosz hadiipar kapacitásproblémái miatt. India most inkább a hazai gyártás kiegészítésére törekszik, bár egy orosz atom-tengeralattjáró lízingjéről szóló szerződést tavaly decemberben aláírtak.
Szakértők szerint Modi békefelhívását nem kell túlértékelni, mivel az nem utal az indiai-orosz kapcsolatok alapvető megváltozására. India nem tervezi a kereskedelmet fegyverként használni Moszkva ellen, és hosszú távú stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal az energia, innováció, űrkutatás és műtrágya területén. Az olajimport addig folytatódik, amíg az ország át nem áll a nem fosszilis alapú gazdaságra.
Tokajev kazah elnök a Szkülla és Kharübdisz közötti manőverezéshez hasonlóan igyekszik egyensúlyt tartani Oroszország, Európa, Amerika és Kína között. Kazahsztán olajexportja jelentős részben a Kaszpi Csővezeték Konzorciumon keresztül áramlik nyugatra, részben orosz infrastruktúrát is használva. Ez a helyzet rávilágít a posztszovjet államok geopolitikai kihívásaira és az orosz befolyás csökkenésére.
A posztszovjet térségben az elmúlt öt évben egyre több jel utal arra, hogy Oroszország befolyása jelentősen csökkent az ukrajnai háború miatt. Modi és Tokajev kritikája ennek a szélesebb regionális trendnek a része, amelyben a hagyományos orosz partnerek is egyre inkább önálló külpolitikát folytatnak. Ezek a megnyilvánulások rávilágítanak Oroszország növekvő nemzetközi elszigeteltségére, még a hagyományos szövetségesek körében is.
A háború folytatódása és az orosz támadások intenzitása ellenére a békére való felhívások egyre gyakoribbak, ami nyomás alá helyezi Moszkvát. Azonban az indiai és kazah vezetők nyilatkozatai ellenére sem várható azonnali törés Oroszország és ezen országok kapcsolataiban. A hosszú távú stratégiai és gazdasági érdekek továbbra is meghatározóak maradnak, miközben a regionális hatalmi egyensúly folyamatosan alakul.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása