A Himalája hegyei közül lezúduló, több tíz méter magas villámárvíz pusztított Nepálban és Tibetben, földrengésszerű robajjal jelezve érkezését. Az elemi erővel érkező sáros áradat mindent elsöpört, ami az útjába került, teljes falvakat és infrastruktúrát semmisítve meg. A Reuters adatai szerint több mint 350 ember vesztette életét, és mintegy ezer főt tartanak nyilván eltűntként a két régióban.
A katasztrófa elsőként a kínai határon fekvő Gyirong határátkelőt érte el, ahol térfigyelő kamerák rögzítették, ahogy az épületek kártyavárként omlottak össze. Az áradás ezután Nepál felé vette az irányt, a Trishuli folyó völgyében, ahol Timure települést teljesen elmosta. Rajendra Dhungana, a helyi vámhatóság vezetője szerint az ár közel száz méter magas hullámként söpört végig, több mint háromszáz vámellenőrzésre váró járművet sodorva el.
A pusztítás mértékét Tommaso Della Longa, a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője is megdöbbentőnek nevezte, kiemelve, hogy egyes részek egyszerűen eltűntek a föld színéről. Az áldozatok között több mint hétszáz turista is van, és a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint három magyar állampolgár holléte is ismeretlen. A nepáli rendőrség szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 350-et, míg a kínai állami televízió három halottról és 558 eltűntről számolt be a tibeti oldalon.
A katasztrófa következtében közel tízezer család maradt otthon nélkül, és a pontos károk felmérése csak akkor lehetséges, ha a víz teljesen visszahúzódik. A Kathmandu Post szerint 19 hidat és negyven kilométernyi utat mosott el az ár, míg más források 35 híd és 45 gyalogos függőhíd megrongálódásáról számoltak be. Emellett kilenc vízerőmű, villanyvezetékek és egy 25 megawattos napelemerőmű is megsemmisült vagy sár alá került.
A túlélők beszámolói a katasztrófa hirtelenségét és pusztító erejét tükrözik. Egy kínai nő, Fang, négy kilométerre volt a határátkelőtől, amikor az áradással szembesült; fák és villanyoszlopok dőltek el előttük, és csak tolatva tudtak menekülni. Egy másik turista "mintha kettészakadt volna a hegy" morajlását hallotta a sáros ár érkezése előtt.
Bidur város polgármestere szerint az ár olyan gyorsan jött, hogy nem tudtak mindenkit kimenekíteni. Bibek Kumal, egy építkezésen dolgozó munkás, egy fa ágain fennakadva élte túl, miközben végignézte, ahogy a ház, amin dolgozott, eltűnik a vízben. Kalpana Malla a BBC-nek elmondta, hogy az árvíz elragadta apját, anyját, testvérét és annak gyermekeit, ők egy háztetőn találtak menedéket. Egy 68 éves férfi feleségét vesztette el az áradásban, miközben próbálta megfogni a kezét, őt maga négy-öt órával később helikopterrel mentették ki a sár fogságából.
Az áradás okát eleinte földrengéshez kötötték, feltételezve, hogy az váltotta ki egy gleccserdarab leszakadását. Az amerikai földtani intézet (USGS) azonban később pontosított, jelezve, hogy az 5,2 erősségű földrengést maga a földcsuszamlás okozhatta. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint egy hatalmas, több mint fél kilométer széles gleccserdarab szakadt le, majd egy kilométert zuhant a két ország határán lévő völgybe.
Ez a becsapódás olyan energiával járt, hogy a jég egyszerűen vízzé zúzódott, jelentősen hozzájárulva az áradás mértékéhez. A nepáli vízügyi és meteorológiai hivatal kínai műholdfelvételek alapján azt is közölte, hogy a jégomlás egy ideiglenes gátat hozott létre egy folyón, amely később összeomlott, tovább növelve a katasztrófa súlyosságát. Az automata árvízfigyelő állomások az ár sebessége miatt nem tudtak figyelmeztetést küldeni.
A katasztrófa mértéke és a videókon látható víztömeg "megdöbbentő", nagyságrendekkel nagyobb, mint a hasonló, közelmúltbeli gleccserkatasztrófák esetében. Daniel Shugar, a Calgary Egyetem geológusa szerint ez arra utalhat, hogy a gleccser leszakadása csak egy része a történetnek, és más, még ismeretlen tényezők is szerepet játszhattak. A helyszínről készült műholdfelvételek alapján a becsapódás helye "úgy néz ki, mintha bomba robbant volna".
Simon Cook, a Dundeei Egyetem gleccserkutatója is megerősítette, hogy a becsapódás energiája képes volt a jeget azonnal vízzé alakítani. Az esemény rávilágít a hegyvidéki területek sebezhetőségére és a természeti jelenségek előrejelzésének kihívásaira, különösen, ha azok ilyen hirtelen és pusztító erővel csapnak le.
A kutatók felvetették a globális felmelegedés lehetséges szerepét a gleccser összeomlásában. Daniel Shugar szerint "nem túl elrugaszkodott elképzelés azt gondolni, hogy az ember által okozott klímaváltozás egy szörnyű következményét látjuk". Andrew Mackintosh, a Monash Egyetem gleccserkutatója azonban hangsúlyozta, hogy ilyen nagyméretű gleccserösszeomlásból kevés dokumentált eset van, ami megnehezíti a klímaváltozás közvetlen hatásának egyértelmű megállapítását.
A katasztrófa hosszú távú következményei még nem felmérhetők teljesen, de a térség újjáépítése és a tízezernél is több otthon nélkül maradt család megsegítése hatalmas feladatot jelent. A helyi hatóságok és a nemzetközi segélyszervezetek folyamatosan dolgoznak a túlélők felkutatásán és a károk felmérésén, de a víz visszahúzódása után derül majd ki a pusztítás teljes mértéke.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása