Az Európai Unió tagállamai továbbra sem jutottak dűlőre a 2028-tól 2034-ig tartó többéves pénzügyi keret (MFF) részleteiről, ami komoly feszültségeket okoz a tagországok között. A tárgyalásokon a költségvetés mérete, a finanszírozás módja és az egyes prioritásokra fordítandó összegek aránya kapcsán mutatkoznak jelentős eltérések az álláspontok között. António Costa, az Európai Tanács elnöke igyekszik felgyorsítani a folyamatot, ám eddig kevés sikerrel járt a tagállami prioritások felmérésében.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban terjesztette elő javaslatát az MFF-re vonatkozóan, amelyben a korábbi 1200 milliárd euróról 2000 milliárd euróra növelné a keretösszeget. Ezt a bővítést a tagállami hozzájárulások emelésével (a GNI 1,1 százalékáról 1,26 százalékára), valamint az EU saját forrásainak kiterjesztésével finanszíroznák. A javaslatot azonban éles kritikák fogadták mind a tagállamok, mind az Európai Parlament részéről, elsősorban a mérete és a prioritásokra fordítandó pénzek aránya miatt.
A tárgyalások során felmerült az MFF egy részének „nemzetiesítése”, azaz a kohéziós források és agrártámogatások összevonása nemzeti borítékokba. Ebből a forrásból a tagállamok bizonyos reformok teljesítése után hívhatnának le pénzt, ami nagyobb rugalmasságot biztosítana számukra. Ebbe a strukturális reformba a felek lényegében beletörődtek, bár az Európai Parlament kezdetben antidemokratikusnak nevezte a koncepciót.
Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén minden tagállam kifejtette álláspontját a költségvetés méretével, arányaival és finanszírozási módjával kapcsolatban. Magyarországot Bíró-Nagy András szakpolitikai államtitkár képviselte, aki a kohéziós források és agrártámogatások arányainak megőrzését, valamint a nemzeti boríték mértékének növelését jelölte meg fő prioritásként. A finanszírozás tekintetében Magyarország a nagyobb tagállami hozzájárulás mellett érvelt, szemben az EU saját forrásaival, mivel utóbbiak szerinte nem oszlanának meg egyenlő arányban a tagállamok között.
Az Európai Unió többéves pénzügyi kerete az EU hosszú távú költségvetési terve, amely meghatározza a kiadási prioritásokat és a finanszírozási módokat. A jelenlegi tárgyalások az új kihívásokra, mint például a versenyképesség növelése, az európai biztonsági helyzet és a világrend átalakulása, adandó válaszokról szólnak. Az Európai Bizottság ezen új célok kezelésére hivatkozva javasolta a költségvetés jelentős növelését.
A tárgyalások sürgetőek, mivel António Costa és több tagállam is azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy még az év végéig megállapodás szülessen. Ennek oka, hogy elkerüljék a tárgyalások 2027-re való áthúzódását, amikor több kulcsfontosságú tagállamban, így Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is választásokat tartanak.
A tagállamok közötti nézeteltérések mélyek. Míg egyes országok a költségvetés csökkentését szorgalmazzák, mások annak növelését tartják szükségesnek az új kihívások kezeléséhez. Ugyanakkor senki sem szeretne lefaragni a védelmi, versenyképességi vagy mezőgazdasági kiadásokból, ami tovább nehezíti a kompromisszum megtalálását. Az Európai Parlament is jelezte, hogy nem ad biankó csekket, és saját prioritásainak teljesülését várja el.
Magyarország számára különösen fontos a kohéziós források és agrártámogatások arányának megőrzése, valamint a nemzeti borítékok növelése. A magyar álláspont szerint a tagállami hozzájárulás a legigazságosabb és legátláthatóbb finanszírozási mód, mivel az minden tagállam GNI-jének fix arányán alapul. Emellett a reformokért cserébe juttatott források koncepcióján is enyhítene, figyelembe véve a nemzeti tervek végrehajthatóságát, hogy ne vesszenek el uniós források.
António Costa a tagállami vezetőkkel folytatott tárgyalásai során azt tapasztalta, hogy a legtöbben nem szeretnék növelni a hozzájárulásukat. Ezért az EU saját forrásainak növelése mellett érvelt, konkrétan uniós szintű adót vetne ki a vape és e-dohánytermékekre, valamint a kriptovaluták szabályozását is említette lehetséges új forrásként. Ezt az Európai Parlament támogatná, de több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi, mivel ezeket az adókat inkább maguk szednék be.
A tárgyalások során visszatérő téma, hogy egyes „fukar” országok ambiciózus célokról beszélnek, miközben jelentősen megvágnák a költségvetést, különösen a hagyományos területeken, az új célokra koncentrálva. Costa „Tour des capitales” elnevezésű turnéja során felmérte a tagállamok álláspontjait, hogy az októberben általa vezetett tárgyalásokat a decemberi EU-csúcson lezárhassák.
A tárgyalások során felmerült az EU-n kívüli országoknak nyújtott támogatások és segélyek csökkentése is. Az Európai Bizottság eredetileg 200 milliárd eurót javasolt a „Globális Európa” fejezetre, ami a teljes költségvetés 11 százaléka. A Bizottság szimulációi szerint egy 40 százalékos csökkentés drasztikusan rontaná az EU globális befolyását, és nehezítené az illegális migráció visszaszorítására irányuló célkitűzéseket. Franciaország ellenzi a külföldi támogatások megvágását, ami tovább bonyolítja a helyzetet a már amúgy is összetett tárgyalásokon.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása