Oroszország, a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelője, példátlan lépésekre kényszerülhet az ukrán dróncsapások okozta üzemanyag-ellátási zavarok miatt. A Vedomosztyi című lap értesülései szerint Moszkva üzemanyag-behozatalt és állami támogatásokat fontolgat a kialakult helyzet enyhítésére. Ezt az információt a Reuters hírügynökség is megerősítette, iparági forrásokra hivatkozva, rávilágítva a probléma súlyosságára és az orosz gazdaságra gyakorolt potenciális hatásaira. Az orosz vezetés számára kiemelten fontos a belső stabilitás fenntartása, amit az üzemanyaghiány és az áremelkedések komolyan veszélyeztetnek.
Az elmúlt időszakban számos orosz régióban kellett korlátozni az üzemanyag-értékesítést az ellátási hiány következtében. Ez a korlátozás jelentős áremelkedésekhez és hosszú sorok kialakulásához vezetett a töltőállomásokon, ami komoly feszültséget okoz a lakosság körében, és akadályozza a gazdasági tevékenységet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Oroszország már korábban megtiltotta a benzin és a kerozin exportját, próbálva ezzel a hazai piacot ellátni és a belső igényeket kielégíteni. Azonban a folyamatos ukrán dróncsapások tovább rontották a helyzetet, célzottan támadva az orosz olajfinomítókat, ezzel újabb, drasztikusabb intézkedések mérlegelésére kényszerítve a kormányt a stabil ellátás biztosítása érdekében.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes egy hétfői, üzemanyag-ellátásról szóló egyeztetésén vetette fel az import lehetőségét, ami egyértelműen jelzi a probléma mélységét és a hagyományosan exportáló ország számára szokatlan helyzetet. Két iparági forrás a Reutersnek azt is megerősítette, hogy az importált üzemanyag ártámogatása is napirendre került. Ennek az intézkedésnek a célja a hazai üzemanyagárak maximalizálása lenne, ami a gyakorlatban egy árplafon bevezetését jelentené, hogy megakadályozzák a további kontrollálatlan áremelkedéseket. Ez politikailag rendkívül érzékeny kérdés, hiszen az üzemanyagárak emelkedése a gazdaság egészére kiterjedő inflációt gerjeszthet, ami komoly társadalmi elégedetlenséghez és gazdasági instabilitáshoz vezethet. Az állami támogatásokkal próbálnák mérsékelni a fogyasztókra nehezedő terheket.
Az ellátási gondok mértékét jól mutatják a legfrissebb termelési adatok. Oroszország benzintermelése a múlt héten mintegy 25 százalékkal esett vissza a 2025. júniusi napi átlaghoz képest, ami jelentős kiesést jelent a belső piacon. Ennek következtében a kibocsátás napi 90 ezer tonnára, azaz nagyjából 765 ezer hordóra zuhant. Ez a drámai visszaesés közvetlen következménye az ukrán dróncsapásoknak, amelyek miatt a finomítókban nem tervezett karbantartásokat kellett végrehajtani. Az ilyen kényszerű leállások súlyosan érintik a termelési kapacitást és az ellátási lánc stabilitását, hosszú távon pedig az ország gazdasági teljesítményét is befolyásolhatják.
Az LSEG adatai és piaci források szerint az orosz tengeri kőolajtermék-export is jelentősen csökkent. Június első felében 15 százalékkal, mintegy 3,3 millió tonnára esett vissza a május első felében mért szinthez képest. Ez a csökkenés szintén a finomítókban végrehajtott, ismétlődő dróncsapások által szükségessé tett karbantartásokra vezethető vissza. A kieső exportbevételek további terhet jelentenek az orosz költségvetés számára, miközben a hazai piac ellátása is akadozik. A kettős nyomás – a belső hiány és az exportbevételek csökkenése – súlyos dilemmák elé állítja az orosz gazdaságpolitikai döntéshozókat.
Iparági források szerint Oroszország a benzinhiány kezelése érdekében akár már júniusban megkezdheti az üzemanyag tengeri úton történő behozatalát. Ez a lépés, amennyiben megvalósul, jelentős fordulatot jelentene az orosz energiapolitikában, hiszen az ország hagyományosan exportőrként van jelen a globális üzemanyagpiacon. Az import szükségessége rávilágít az ukrán támadások gazdasági hatásainak mélységére és arra, hogy Moszkva milyen nehéz helyzetbe került az energiaellátás biztosításában. Az intézkedések gyors bevezetése kulcsfontosságú lehet a további súlyosbodás megakadályozásában és a belső stabilitás megőrzésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása