Orosz tengeralattjárók az Északi-sarkvidéken, a Spitzbergák közelében gyakorolták egy új, tenger alatti kábelek megrongálására tervezett titkos fegyver bevetését. A műveletet brit, norvég és amerikai erők közös akciója akadályozta meg, megakadályozva a gyakorlat befejezését.
Idén tavasszal a NATO-szövetségesek felfedték, hogy orosz tengeralattjárók az Északi-sarkvidéken, a Svalbard-szigetcsoport közelében egy titkos fegyver telepítését szimulálták. Ez a fegyver a tenger alatti optikai kábelek megrongálására alkalmas, és a Reuters értesülései szerint mélytengeri merülőeszközökkel hajtották végre a gyakorlatot.
A műveletet az orosz védelmi minisztérium mélytengeri kutatási főigazgatósága, a GUGI irányította. A brit, norvég és amerikai erők közösen követték nyomon és tartóztatták fel az orosz hajókat, amelyek végül befejezetlenül távoztak a területről.
Korábban Nagy-Britannia és Norvégia már beszámolt egy álcázott orosz műveletről, de az új fegyver léte, a pontos helyszín és az Egyesült Államok részvétele eddig nem volt nyilvános. A célpontot képező, 1400 kilométer hosszú optikai kábelek a Spitzbergákat kötik össze a norvég szárazfölddel, akár 2700 méteres mélységben húzódva a tengerfenéken.
Ezeken a kábeleken keresztül áramlik a SvalSat műholdvevő állomás által fogadott hatalmas adatmennyiség. Ez a létesítmény a világ legnagyobb ilyen központja, és egyben a NASA Near Space Network hálózatának is fontos része.
Amerikai hírszerzési elemzők szerint Oroszország megkísérelheti próbára tenni a NATO 5. cikkelyét, amely a kollektív védelmi kötelezettséget írja elő. A tenger alatti kábelek megrongálása kulcsfontosságú eleme lehet egy ilyen stratégiának.
Néhány nyugati tisztségviselő úgy véli, Moszkva fokozta az európai államok elleni szabotázsakcióit, különösen az ukrajnai frontvonalak megmerevedésével párhuzamosan. A CIA igazgatója, John Ratcliffe augusztusban Moszkvába látogatott, részben az ilyen műveletek eszkalációjától való óvás céljából.
A NATO-szövetségesek a 2022-es Északi Áramlat elleni robbantások óta kiemelt figyelmet fordítanak a tenger alatti infrastruktúra védelmére. 2023 óta jelentősen megnőtt a kritikus létesítmények, például csővezetékek, energia- és távközlési kábelek felett lassan haladó, azokat feltérképező hajók száma.
Az Északi-tengeren ez a tevékenység tavaly 52 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, elérve a 13 079 esetet a Windward tengerészeti kockázatelemző cég adatai alapján. A Balti-tengeren 2023 októbere és 2024 vége között legalább 11 tenger alatti kábelt rongáltak meg vagy vágtak el.
Az új, tenger alatti kábelek megrongálására tervezett fegyver felfedezése jelentős eszkalációt jelent a hibrid hadviselés terén. A Spitzbergákhoz vezető kábelek létfontosságúak a globális műholdas kommunikáció és adatáramlás szempontjából, beleértve a NASA hálózatát is, így megrongálásuk súlyos zavarokat okozhat.
Ez az esemény rávilágít Európa növekvő függőségére a sebezhető tengerfenéki infrastruktúrától, miközben annak védelmi kapacitásai csökkentek. Bruce Jones, a Brookings Intézet vezető kutatója szerint az elmúlt 25 évben drámaian nőtt a függőség, miközben a védelemre fordított erőforrások arányosan csökkentek.
Az ilyen típusú akciók a NATO kollektív védelmi elvének tesztelését jelenthetik, elmosva a határokat a hagyományos és a hibrid támadások között. A kritikus infrastruktúra elleni fokozott felderítő és szabotázs tevékenység szélesebb körű, folyamatos fenyegetést jelez Európa számára.
A növekvő fenyegetésre válaszul 2025 januárjában több új kezdeményezés is indult. Ezek közé tartozik a NATO Baltic Sentry figyelőrendszere és a brit vezetésű Nordic Warden program, amelyek célja az összehangolt haditengerészeti járőrözés biztosítása a kritikus infrastruktúra körül.
Norvégia emellett 2028-ra tervezi egy új optikai kábel kiépítését, amely Svalbardot és a Jan Mayen-szigetet kötné össze a szárazfölddel. Ez a beruházás a redundancia növelését és a sebezhetőség csökkentését szolgálja.
Az incidens hangsúlyozza a folyamatos éberség, a védelmi beruházások növelésének és a nemzetközi együttműködés fontosságát a létfontosságú tenger alatti hálózatok biztonságának garantálásában. A jelenlegi geopolitikai feszültségek mellett a tenger alatti infrastruktúra védelme továbbra is kiemelt prioritás marad a NATO és az európai nemzetek számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása