Az ukrán külső hírszerzési szolgálat friss jelentése szerint Oroszország jelentős belső intézkedésekre készülhet a közelgő szeptemberi parlamenti választásokat követően. A Kijev által közzétett információk arra utalnak, hogy Moszkva statárium bevezetését, a büntető törvénykönyv szigorítását és egy újabb mozgósítási hullám elindítását fontolgatja. Ezek a lépések, amennyiben megvalósulnak, komoly hatással lehetnek mind Oroszország, mind Ukrajna helyzetére.
Az ukrán hírszerzés állítása szerint bizalmas orosz vezetői dokumentumokhoz jutottak hozzá, amelyek alátámasztják ezeket a feltételezéseket. A megszerzett iratokból állítólag kiderül, hogy az orosz döntéshozók már aktívan vizsgálják a lehetséges mozgósítás társadalmi következményeit. Emellett a vonatkozó törvények szigorítását és a katonai behívórendszer működésének korszerűsítését is elemzik, ami a felkészülés egyértelmű jele lehet.
A jelentés szerint a mozgósítás kihirdetésére valószínűleg a szeptember 18-20-án esedékes parlamenti választások után kerülhet sor. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ukrán források szerint erről még nem született végleges döntés a Kremlben. A pletykák és a feltételezések hónapok óta keringenek a mozgósításról, és most az ukrán hírszerzés konkrét időpontot is megjelölt a lehetséges bejelentésre.
Kijev információi szerint a Kreml azért fontolgatja a mozgósítást, mert radikálisan visszaesett a szerződéses katonák száma. A jelentés kiemeli, hogy egyes társadalmi kategóriákban, mint például a bűnözők, a bevándorlók és az anyagi nehézséggel küzdők körében, 30-40%-kal kevesebben jelentkeznek katonának, mint 2025-ben. Ez a jelentős csökkenés arra utalhat, hogy az orosz hadseregnek nehézségei vannak a szükséges létszám fenntartásával önkéntes alapon.
Az ukrán hatóságok becslése szerint Oroszország összesen 600 ezer embert kíván fegyverbe hívni a 2026-os és 2027-es évek során. Ez a szám jelentős erőfeszítést igényelne az orosz államtól, és potenciálisan hatalmas társadalmi feszültségeket generálhatna. A korábbi mozgósítási hullámok is komoly ellenállást és elégedetlenséget váltottak ki az orosz lakosság körében, sokan igyekeztek elkerülni a behívást.
A mozgósítással kapcsolatos pletykák hónapok óta terjednek, és ezek hatására már most is megfigyelhető a felnőtt férfiak tömeges menekülése Oroszországból. A leggyakoribb úti célok között Grúzia és Örményország szerepel, ahová sokan igyekeznek eljutni, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Ez a jelenség rávilágít a mozgósítási hírek által kiváltott félelemre és bizonytalanságra az orosz társadalomban.
A Kreml eközben következetesen tagadja, hogy mozgósítási parancsot terveznének kiadni. Az orosz vezetés az ukrán hírszerzés állításait dezinformációs kampánynak nevezi, amelynek célja Kijev szerint az orosz lakosság provokálása és destabilizálása. A hivatalos orosz álláspont szerint nincs szükség további mozgósításra, és a hadsereg képes a feladatainak ellátására a jelenlegi létszámmal.
Összességében az ukrán hírszerzés jelentése komoly aggodalmakat vet fel a jövőbeni orosz lépésekkel kapcsolatban. Amennyiben a statárium bevezetése, a büntető törvénykönyv szigorítása és egy újabb mozgósítási hullám valóban megvalósul, az nemcsak az ukrajnai konfliktus alakulására, hanem Oroszország belső stabilitására és nemzetközi megítélésére is jelentős hatással lehet. A helyzet alakulása a szeptemberi választások után várhatóan tisztább képet ad majd a Kreml valós szándékairól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása