Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon jelentette be, hogy Oroszország bezárja a Goethe Intézet három oroszországi kirendeltségét. A döntés közvetlen válasz Németország azon lépésére, hogy bezáratja a Berlinben működő Orosz Ház kulturális központot. Ez az intézkedés az Oroszország és Németország közötti diplomáciai kapcsolatok további romlását jelzi.
Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz fél számára ez az önbecsülés kérdése. Kijelentette, hogy „természetesen bezárják őket, miután onnan (Berlinből) elüldözték a kulturális központunkat, különben nem lenne önbecsülésünk”. Az orosz külügyminiszter kritikusan nyilatkozott arról a feltételezésről, miszerint Európa azt gondolta, Oroszország könyörögni fog a szankciók feloldásáért és a korábbi együttműködés helyreállításáért.
Lavrov szerint „ilyesmi nem fog megtörténni, ez egyáltalán nincs benne népünk génjeiben. Megvan nekünk, ha úgy tetszik, a saját büszkeségünk”.
A német hatóságok döntése, miszerint bezárják a berlini Orosz Házat, valamint a bonni orosz főkonzulátust, és megszigorítják az orosz állampolgárok beutazására vonatkozó ellenőrzéseket, egy augusztusi eseményre vezethető vissza. Németország szerint Oroszország megbízásából kísérelhettek meg egy meghiúsult támadást a lipcsei repülőtéren egy robbanószerrel felszerelt drónnal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „súlyos hibának” minősítette, hogy Németország Oroszországhoz kötötte a lipcsei incidenst. Az orosz fél már korábban is jelezte, hogy válaszlépések várhatók az Orosz Ház bezárására.
A Goethe Intézet oroszországi tevékenysége hosszú múltra tekint vissza. Az első kirendeltség 1992-ben nyílt meg Moszkvában, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása után, ami a két ország közötti kulturális kapcsolatok újjáépítésének szimbóluma volt. A mostani bezárás így nem csupán egy diplomáciai lépés, hanem a kulturális hidak lebontását is jelenti.
Nem ez az első eset, hogy Oroszország hasonló lépést tesz egy diplomáciai vita során. 2018-ban, egy Nagy-Britanniával történt konfliktust követően, Oroszország elrendelte a British Council bezárását is, ami szintén a kulturális intézmények diplomáciai feszültségek áldozatává válását mutatta.
A jelenlegi helyzet rávilágít a két ország közötti mélyülő bizalmatlanságra és az eszkalálódó diplomáciai „adok-kapokra”. A kulturális intézmények bezárása, amelyek hagyományosan a párbeszéd és a kölcsönös megértés eszközei, tovább nehezíti a kapcsolatok normalizálását, és a feszültség további növekedéséhez vezethet a jövőben. Az orosz külügyminiszter nyilatkozata egyértelműen jelzi, hogy Moszkva nem kíván engedni a nyomásnak, és kész hasonló válaszlépéseket tenni a jövőben is, amennyiben érdekeit sértve érzi.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása