Az orosz politikai vezetés nyilatkozatai szerint a Moszkva és Kijev közötti konfliktus még hosszú ideig fennmaradhat. A parlamenti választások után megerősödött Vlagyimir Putyin vezetésével az ország nem mutat hajlandóságot a harcok leállítására vagy az eszkaláció mérséklésére. Épp ellenkezőleg, a Kreml kommunikációja és konkrét lépései is a konfliktus elmélyülését sugallják.
Az orosz vezetés, annak ellenére, hogy jelentős veszteségeket szenvedett a harctéren és a gazdaságát is komoly károk érik, továbbra is rendíthetetlenül hisz a katonai sikerben. Az orosz sajtó beszámolói szerint Moszkvát bátorítja az ukrán légvédelmi rendszerek gyengülése, különösen a ballisztikus rakéták és az új sugárhajtású drónok elleni védekezés nehézségei. A téli időszakban várható orosz támadások tovább növelhetik a nyomást Kijevre.
Európában Oroszország nyíltan törekszik az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai és pénzügyi támogatás csökkentésére. Nyugati tisztviselők szerint Moszkva egyre intenzívebb hibrid hadviselést folytat az európai államok ellen, amely kibertámadásokban, szabotázsakciókban és az európai légtér megsértésében nyilvánul meg. Példaként említhető egy robbanószerkezettel felszerelt drón felfedezése egy ukrán teherszállító gép közelében a lipcsei repülőtéren.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban egyértelművé tette Moszkva álláspontját, kijelentve, hogy szerinte Európa visel háborút Oroszország ellen. Ezt azzal indokolta, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország elleni csapásokra használják. Ez a narratíva azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy 2022-ben Oroszország indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen.
Vlagyimir Putyin megerősödött pozíciója az orosz parlamenti választások után, ahol az Egységes Oroszország párt rekordmennyiségű képviselői helyet szerzett, hozzájárulhat a Kreml jelenlegi, kompromisszumot nem ismerő álláspontjához. A választási eredmények felhatalmazó jellegűek lehetnek a vezetés számára, hogy folytassa a megkezdett irányt. A hivatalos orosz narratíva szerint a konfliktus egy szélesebb, Európa által indított háború része Oroszország ellen, ami eltér a nemzetközi közösség által elfogadott ténytől, miszerint Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben.
Ez a retorika arra szolgál, hogy igazolja a folyamatos katonai műveleteket és a nyugati támogatás elleni fellépést. Az orosz vezetés szilárdan kiáll amellett, hogy a katonai célokat el kell érni, függetlenül az emberi és gazdasági költségektől. A belső politikai stabilitás és a megerősödött hatalmi bázis lehetővé teszi Moszkva számára, hogy kitartson ezen álláspontja mellett.
Szergej Karaganov, befolyásos orosz külpolitikai stratéga, még tovább ment az eszkaláció lehetőségének felvázolásában. Figyelmeztetése szerint, ha Európa továbbra is támogatja Ukrajnát, Oroszország kénytelen lesz eszkalálni a konfliktust. Az első lépés hagyományos fegyverek bevetése lenne, de ha Európa nem hátrál meg, nukleáris fegyverekhez kell nyúlni, ami egyes európai országok pusztulásához vezetne.
Karaganov elvetette azt a gondolatot, hogy Európa nukleáris válaszcsapást mérne, megkérdőjelezve például Nagy-Britannia ilyen irányú lépését. Elismerte, hogy Oroszország súlyos emberveszteségeket szenvedett, de hangsúlyozta, hogy az ország „elég kemény” ahhoz, hogy felszámolja Ukrajnát mint életképes államot. Ez a célkitűzés alapvetően megkérdőjelezi a konfliktus rövid távú lezárásának lehetőségét.
Lavrov az ENSZ Közgyűlésén a Nyugatot vádolta „nyers erő” alkalmazásával, majd később lényegében elismerte, hogy Oroszország is ezt teszi Ukrajnában. Ezt azzal indokolta, hogy egy „Nyugat által támogatott náci rezsim közvetlen fenyegetését” kell elhárítaniuk. Ez a beismerés is azt jelzi, hogy Moszkva nem tervezi a harcok beszüntetését, hanem a kitűzött célok elérésére koncentrál.
Az orosz vezetők nyilatkozatai, Putyin elnök megerősödött politikai helyzete, valamint a háború céljairól szóló egyértelmű kijelentések arra utalnak, hogy a konfliktus belátható időn belül nem ér véget. Moszkva eltökéltnek tűnik a katonai győzelem elérésében, még a jelentős veszteségek és a gazdasági terhek ellenére is. A nyugati támogatás csökkentésére irányuló erőfeszítések és a hibrid hadviselés fokozása is ezt a célt szolgálja.
A Karaganov által felvázolt eszkalációs forgatókönyvek, beleértve a nukleáris fenyegetést is, súlyos figyelmeztetést jelentenek Európa számára. Az Ukrajna „életképes államként való felszámolására” vonatkozó orosz célkitűzés pedig azt sugallja, hogy a háború vége csak akkor következhet be, ha Oroszország eléri ezt a stratégiai célt, ami hosszú és pusztító konfliktust vetít előre.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása