Tavasszal orosz tengeralattjárók tenger alatti kábelek átvágásának új módszerét gyakorolták a norvég Spitzbergák közelében. A NATO-szövetségesek gyorsan reagáltak a szokatlan tevékenységre, és norvég, brit, valamint amerikai erők konfrontálódtak az orosz egységekkel. Az incidens rávilágít a kritikus tenger alatti infrastruktúra sebezhetőségére és a hibrid hadviselés növekvő fenyegetésére.
A norvég Spitzbergák partjainál tavasszal figyelték meg az orosz tengeralattjárók tevékenységét. A Reuters névtelenséget kérő nyugati tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz GUGI mélytengeri kutatószervezet hajthatta végre a műveletet. Az orosz egységek olyan kábelátvágási metódust gyakoroltak, amely nem hagy nyomot maga után.
A helyszínre érkező norvég, brit és amerikai erők beavatkozása nyomán az orosz tengeralattjárók abbahagyták tevékenységüket és távoztak. A britek már áprilisban jelezték, hogy lefüleltek egy titkos orosz műveletet, de akkor részleteket nem közöltek.
Ez az eset beilleszkedik az orosz hibrid hadviselési műveletek sorába, melyek célja lehet a NATO kölcsönös védelemről szóló ötös cikkelyének tesztelése. Az amerikaiak gyanúja szerint Oroszország akár kábelátvágással is provokálhatja a szövetséget. Az elmúlt hónapokban több szabotázsakció történt Lengyelországban, Litvániában, Romániában és Németországban.
Egy lipcsei reptéren történt drónakció is feszültséget okozott Berlin és Moszkva között. John Ratcliffe, az amerikai CIA igazgatója augusztusban Moszkvába látogatott, részben azért, hogy figyelmeztesse az oroszokat az eszkaláció elkerülésére. Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy sikerült elhárítani egy közvetlen fenyegetést az egyik Ukrajnával közös határátkelőnél, amiért egyértelműen Oroszországot tette felelőssé.
A tenger alatti kábelek létfontosságúak a nemzetközi kommunikáció szempontjából, hiszen több köteg köti össze Észak-Amerikát és Európát az Atlanti-óceán fenekén. A Spitzbergákat egy 1400 kilométeres kábel kapcsolja össze Norvégiával, melynek egyes szakaszai 2700 méter mélyen fekszenek. Ezen a kábelen keresztül továbbítják a SvalSat földi műholdas állomás adatait, ami a NASA hálózatának fontos része.
Norvégia 2028-ra új kábelt is telepít a térségbe, ami tovább növeli a régió stratégiai jelentőségét.
Az ukrajnai háború 2022-es eszkalációja óta jelentősen megnőtt a gyanús hajóaktivitás a tenger alatti kábelek és csővezetékek felett. A forrás szerint 2025-ben ez az aktivitás 52 százalékkal emelkedett a vezetékek mentén. Bár a tenger alatti kábelek felmérése önmagában nem illegális, ez a tevékenység a szabotázs előszobája lehet.
Bruce Jones, a Brookings Intézet kutatója rámutatott, hogy Európa az elmúlt 25 évben egyre inkább függővé vált a mélytengeri kábelektől, miközben egyre kevésbé képes megvédeni ezt az infrastruktúrát.
A NATO a fenyegetésre reagálva elindította a Balti Őrszem és az Észak Őrzője műveleteket a kábelek védelmében. Tore Sandvik norvég védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy bizonyítékaikat eljuttatták az oroszoknak, világossá téve, hogy minden ilyen szabotázsakciót felderítenek és következményei lesznek. A norvég fél megerősítette a Spitzbergáktól délre fekvő, stratégiai jelentőségű Jan Mayen sziget védelmét is, ezzel is jelezve az északi területek fontosságát.
Az incidens és az azt övező események egyértelműen jelzik a kritikus infrastruktúra védelmének növekvő fontosságát a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A NATO és szövetségesei fokozottan figyelik a tenger alatti hálózatokat, és készen állnak a beavatkozásra. A norvég védelmi miniszter szavai szerint senkinek sem érdeke az eszkaláció az északi régióban, ami a feszültség csökkentésére irányuló szándékot tükrözi. Azonban a hibrid fenyegetések továbbra is éberséget és összehangolt védelmi stratégiákat igényelnek a szövetségesektől.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása