Oroszország az elmúlt hónapokban fokozottan támadja Ukrajna kulturális és oktatási infrastruktúráját, melynek során nyomdák, raktárak és könyvtárak semmisültek meg. A támadások következtében milliók tankönyv és kulturális érték veszett oda, súlyos hiányt okozva a közelgő tanév előtt. Az ukrán hatóságok szerint az orosz agresszió célja az ukrán identitás és nemzeti tudat felszámolása.
Kijev külterületén egy nyomda és raktárai váltak romhalmazzá egy orosz támadás következtében, hatalmas nyomdagépek maradványai és szétszórt papírlapok jelezték a pusztítást. Az ukránok becslései szerint az elmúlt hónapokban összesen 12 millió könyvet semmisítettek meg az orosz erők, ami az idei ukrán könyvtermelés harmadát teszi ki. Ez a pusztítás különösen érzékenyen érinti az oktatást, mivel több nyomdában is a tanévkezdéshez szükséges tankönyveket gyártották.
A kijevi Konvi nyomdában például 1,3 millió tankönyv, azaz az ukrán tankönyvek tíz százaléka semmisült meg, ami komoly problémát jelent a hiány pótlásában. Viktoria Hajdaj, a nyomda egyik igazgatója szerint az orosz támadás szándékos volt, és semmi sem maradt menthető. A megrongálódott könyvek többsége használhatatlan, mivel megégtek, eláztak vagy a leomló épületdarabok károsították őket.
Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke arról számolt be, hogy egyes tantárgyak esetében a 2026–2027-es tanévre szánt tankönyvek teljes nyomtatási példányszámát megsemmisítették. A legnagyobb veszteség a kilencedik osztályosok tankönyveit érte, 850 ezer példányt pusztítottak el, míg a negyedik osztályosoknál 271 ezer, a hatodik és hetedik osztályosoknál pedig nagyjából 45-45 ezer példány veszett oda.
Az orosz hadsereg nem csak nyomdákat támad, az elmúlt hetekben 35 kiadót és nyomdát ért csapás, valamint a kijevi Pocsajna könyvpiacon is több száz stand semmisült meg. Lilija Velka könyves blogger szerint a könyvek elvesztése olyan, mintha a szívüket veszítenék el. Az ukrán kulturális minisztérium adatai alapján 2022 óta 906 könyvtárat rongáltak vagy semmisítettek meg, és számos könyvégetésről, valamint könyvtárkifosztásról is érkeztek jelentések.
Mariupolban 2022-ben felgyújtották a Petro Mogila-templom könyvtárát, 2023-ban pedig Rovenykijben égettek el könyveket. Kapitolivkában, Volodimir Vakulenko költő lakhelyén, egy könyvtáros a falu felszabadítása után a több mint 16 ezer könyvből mindössze 4500-at talált meg, az ukrán kultúráról szóló köteteket pedig megrongálva, vécékben találták meg. Az East SOS humanitárius szervezet gyűjtése szerint luhanszki tanárok arról számoltak be, hogy a megszállók elkobozták és elégették az ukrán irodalmi műveket és tankönyveket az iskolai könyvtárakban.
Az ukrán kulturális örökség szisztematikus pusztítása Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi megnyilatkozásaiból eredeztethető, melyekben az oroszok és ukránok "történelmi egységéről" írt, megkérdőjelezve a független ukrán állam és kultúra létjogosultságát. Oroszország a háború kezdete óta támadja az ukrán kulturális célpontokat, de az utóbbi hónapokban ezek a támadások látványosan felpörögtek. Különösen sok kárt okoztak múzeumokban, galériákban, filmstúdiókban, könyvtárakban és operaházakban.
Az orosz nagykövetség Londonban közleményében azt állította, hogy Ukrajna kormánya felelős a kulturális örökségben keletkezett károkért, emlékművek lebontására és utcanevek megváltoztatására hivatkozva. Azt is megjegyezték, hogy az ukrán hadsereg kulturális helyszíneket használ katonai létesítmények elrejtésére. A Kreml többször is tagadta, hogy szándékosan támadna polgári célpontokat, ám a valóságban lakóépületeket és egyéb civil infrastruktúrát is érnek csapások.
Tetyana Berezsna, az ukrán kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz háború kulturális és katonai következményei elválaszthatatlanok egymástól. Szerinte Oroszország célja Ukrajna mint nemzet megsemmisítése, az ukrán identitás eltörlése a föld színéről. Az orosz erők szándékosan veszik célba a kulturális örökséget és azokat a szimbólumokat, amelyek az ukránok hosszú ideje tartó jelenlétét bizonyítják.
A miniszter kijelentette, hogy Oroszország mindazt tönkre akarja tenni, amit nem tud magáévá tenni, és ezáltal az ukrán identitás védelmének eszközeit is támadja. Eddig több mint 1900 ukrán műtárgyat károsítottak meg, és körülbelül kétezer kulturális intézményt támadtak meg. A tankönyvek és oktatási anyagok pusztítása hosszú távon veszélyezteti az ukrán fiatalok kulturális nevelését és nemzeti öntudatát.
A kulturális célpontok elleni támadások mellett Oroszország továbbra is intenzív katonai műveleteket hajt végre, Kijevet és környékét is folyamatosan bombázza. A közelmúltban kilencen haltak meg és tucatnyian sérültek meg légicsapásokban Kijevben, a régióban pedig 12 halálos áldozatot és 18 sérültet jelentettek. Hat ukrán vasúti dolgozó vesztette életét egy raktárépületet és vasúti létesítményeket ért ballisztikus rakétatámadásban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok egy nagyszabású légitámadás első négy napján körülbelül 800 sugárhajtású drónt lőttek ki Kijevre. A kijevi Pecserszka Lavra, egy ezeréves kolostor és UNESCO világörökségi helyszín, amely Ukrajna könyv- és nyomdaipari múzeumának is otthont ad, szintén dróntámadás áldozata lett. Bár a vallási műtárgyakat sikerült megmenteni, a tető nagy része leégett, és a helyreállítási munkálatok költsége meghaladhatja a 10 milliárd dollárt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása