A Defence Express beszámolója szerint egy jelentős katonai fejlesztés történt Ukrajna szomszédságában, Fehéroroszországban. A fehérorosz légierő egyik Szu-30SzM típusú vadászbombázójáról készült fotón ugyanis első alkalommal azonosították az UMPK siklóbombára szerelt változatát. Ez a fegyverrendszer kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz haderő ukrajnai hadműveleteiben, különösen a frontvonalon, ahol nagy pontosságú és viszonylag olcsó csapásmérő képességet biztosít.
Az interneten közzétett felvételen a repülőbomba testét elhomályosították, azonban az UMPK irányítókészlet jellegzetes formája így is egyértelműen felismerhető volt a Szu-30SzM fegyvertartóján. A felfedezés kapcsán azonnal felmerült a kérdés, hogy vajon eredeti orosz gyártású egységről van-e szó, vagy egy saját fehérorosz fejlesztés eredménye. Mivel Oroszország Fehéroroszország elsődleges fegyverszállítója, és a két ország között szoros katonai együttműködés áll fenn, az orosz eredet tűnik a valószínűbbnek. Ezt az elképzelést erősíti az a tény is, hogy saját fehérorosz fejlesztési programról eddig nem érkeztek hírek. Ugyanakkor orosz forrásokban már az év eleje óta rendszeresen megjelentek olyan információk, amelyek szerint Minszk UMPK-val felszerelt bombák alkalmazását tervezi a Szu-30SzM repülőgépeken, ami alátámasztja a mostani felfedezés jelentőségét és a fegyverrendszer fehéroroszországi megjelenésének előzményeit.
Az UMPK siklóbomba fehéroroszországi megjelenése azonnal felveti a kérdést, hogy egy esetleges fehérorosz hadbalépés esetén az ország közvetlenül is támadhatná-e Kijevet ezekkel a fegyverekkel. A felvetés alapját a főváros és a fehérorosz határ viszonylagos közelsége adja. A helyzet elemzése során fontos figyelembe venni a földrajzi távolságokat és a fegyverrendszer hatótávolságát.
A fehérorosz határ legközelebbi pontja és Kijev külső kerületei között légvonalban több mint 80 kilométer a távolság. A Szu-30SzM vadászbombázók számára a légvédelemtől védett, viszonylagos biztonságos indítási zónákig – ahonnan a gépek elindíthatnák a bombákat anélkül, hogy közvetlen veszélynek lennének kitéve – a távolság már meghaladja a 100 kilométert. A hagyományos UMPK-készlettel ellátott, szabadesésű bombák hatótávolsága nagymértékben függ a kioldási magasságtól és a hordozógép sebességétől. A leggyakrabban említett maximális hatótávolság azonban 80 kilométer körül alakul. Ez a tény azt jelenti, hogy a Fehéroroszországban most azonosított bombák nagy valószínűséggel még a határvonalról indítva sem érnék el Kijevet, ami komoly akadályt jelentene egy ilyen típusú támadás kivitelezésében.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az orosz arzenálban léteznek sugárhajtóműves siklóbombák is, amelyek jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek. Ezek a fejlettebb fegyverek akár 150–200 kilométeres távolságra is képesek eljuttatni a robbanófejet, így elméletileg képesek lennének csapást mérni a fővárosra anélkül, hogy a hordozó repülőgépeknek közvetlenül a határ közelébe kellene repülniük, ezzel elkerülve az ukrán légvédelem potenciális fenyegetését. Ennek ellenére jelenleg nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Fehéroroszország rendelkezne ilyen sugárhajtóműves siklóbombákkal, ami korlátozza a Kijev elleni közvetlen, nagy hatótávolságú csapásmérés lehetőségét a jelenlegi fegyverzet alapján.
Összességében az UMPK siklóbomba-készlet megjelenése a fehérorosz légierőnél újabb fejleményt jelent a regionális biztonsági helyzetben. Bár a fegyver hatótávolsága korlátozhatja közvetlen Kijev elleni alkalmazását a jelenlegi formájában, a fejlemény rávilágít a katonai képességek folyamatos változására és a potenciális fenyegetésekre a régióban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása