Oroszország tengeri nyersolajexportja hat hét után először csökkent napi 4 millió hordó alá, ami június közepe óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ez a visszaesés az ukrán dróncsapások célpontváltásának következménye, mely átmenetileg lehetővé tette az orosz finomítók javítását és kapacitásnövelését. Azonban a drónok a múlt héten ismét a finomítókat vették célba, ami újabb változásokat hozhat az exportpiacon.
A Bloomberg hajómozgási adatai szerint az augusztus 2-ig tartó négy hétben Oroszország napi 3,9 millió hordó nyersolajat szállított tengeri úton. Ez a csökkenés annak tudható be, hogy Kijev július második felében a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren közlekedő tartályhajókra, valamint a nyugat-oroszországi raktárakra összpontosította támadásait. Ennek eredményeként a finomítók átmenetileg fellélegezhettek, elvégezhették a szükséges karbantartásokat és növelhették a kőolajfeldolgozást.
Ez a megnövekedett belföldi feldolgozás kevesebb nyersolajat hagyott a külpiacok számára, ami az export volumenének csökkenéséhez vezetett. A helyzet azonban gyorsan változhat, mivel a drónok a múlt héten ismét a finomítókat vették célba. A Rosznyeft rjazanyi üzemét nem sokkal az újraindítása után érte találat, miközben a létesítmény egy májusi támadás miatt korábban már mintegy két hónapig állt.
Az ukrán dróncsapások stratégiájának változása kulcsszerepet játszott az exportadatok alakulásában. Korábban a finomítók voltak a fő célpontok, ami jelentős kieséseket okozott a feldolgozási kapacitásban. A célpontok ideiglenes eltolódása a szállítási infrastruktúra felé lehetővé tette az orosz olajipar számára, hogy konszolidálja erőit és helyreállítsa a károsodott finomítókat.
A Rosznyeft rjazanyi üzeme mellett a Lukoil volgográdi finomítója, a Basnyeft ufai létesítményei és a Rosznyeft szaratovi üzeme is csapásokat szenvedett. Ezek a támadások valószínűleg ismét befolyásolják majd az export mennyiségét, mivel a finomítók kiesése növelheti a kivitelre szánt nyersolaj mennyiségét. A fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjéből induló szállítmányok továbbra is a csúcsszintek alatt maradtak a térségbeli biztonsági kockázatok miatt.
Annak ellenére, hogy az export mennyisége csökkent, Oroszország exportbevételei növekedtek az elmúlt időszakban. A négyhetes átlagos exportbevétel augusztus 2-ig heti 1,69 milliárd dollárra emelkedett, ami 60 millió dolláros növekedést jelent az előző időszakhoz képest. Ezt a növekedést a kőolajárak emelkedése ellensúlyozta, ami azt mutatja, hogy a kisebb kiviteli mennyiséget kompenzálta a magasabb egységár.
A balti kikötőkből szállított Urals kőolaj ára hordónként 5,90 dollárral 59,48 dollárra nőtt, míg a fekete-tengeri szállítmányok ára 5,70 dollárral 58,55 dollárra emelkedett. A csendes-óceáni ESPO kőolaj átlagosan 68,23 dolláron forgott, 2,10 dolláros drágulást követően. Az idei átlagos napi export 3,63 millió hordó, ami 300 ezer hordóval haladja meg a tavalyi éves átlagot, és felülmúlja a 2022-es ukrajnai invázió óta regisztrált összes korábbi év adatát.
Az orosz kőolaj fő vásárlói továbbra is India és Kína. India rekordközeli mennyiségben, napi 2,4 millió hordó körüli ütemben vásárolt orosz kőolajat júliusban, míg a Kínába tartó szállítmányok napi 1,25 millió hordón stagnáltak. Jelentős volumen, napi mintegy 1,58 millió hordó halad olyan tartályhajókon, amelyek még nem határozták meg a végső célállomást, ami megnehezíti a pontos célország szerinti bontást.
Az orosz olaj logisztikai kihívásai is megfigyelhetők. Az egyiptomi Mersza el-Hamra kikötőjénél öt Urals-rakomány várakozik horgonyon, a kirakodási idő pedig az év eleji egy hétről másfél hónapra nőtt. A Szingapúrtól keletre található Riau-szigetcsoportnál idén mintegy 30 rakománynyi orosz sarkvidéki nyersolajat raktak át más hajókra, az "árnyékflotta" továbbra is aktívan részt vesz az orosz olaj szállításában. A finomítók elleni újabb támadások valószínűleg ismét növelik a nyersolaj exportra szánt mennyiségét, ami további dinamikus változásokat hozhat a globális olajpiacon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása