Örményország hivatalosan is megkezdte az Európai Unióhoz történő csatlakozási kérelem benyújtásának előkészítését, ami jelentős lépést jelent az ország külpolitikai irányultságában. Ezt az információt az RBK-Ukrajina hozta nyilvánosságra, az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálatra hivatkozva. Az ukrán hírszerzés értékelése szerint ez a folyamat Jereván Oroszországtól való eltávolodásának és egyértelmű európai orientációjának újabb, kulcsfontosságú állomásához érkezett. A döntés hátterében számos tényező húzódik meg, beleértve a két ország közötti gazdasági feszültségeket, amelyek tovább árnyalják a térség geopolitikai viszonyait. Ez a stratégiai irányváltás potenciálisan hosszú távú hatással lehet Örményország jövőbeli gazdasági fejlődésére, politikai stabilitására és regionális kapcsolataira egyaránt, új fejezetet nyitva az ország történetében.
Az orosz-örmény kapcsolatokban tapasztalható gazdasági feszültségek konkrét és érezhető intézkedésekben is megnyilvánultak. Oroszország korlátozásokat vezetett be számos örmény mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, valamint egyéb áruk behozatalára. Ezek közé tartozik többek között a kajszibarack, a cseresznye, a hal, a széles körben ismert Jermuk ásványvíz és a hagyományos örmény konyak. Ezek a termékek jelentős exportcikkek Örményország számára, amelyek hozzájárulnak az ország gazdaságának stabilitásához. A bevezetett korlátozások komoly kihívást jelentenek az örmény termelők és exportőrök számára, és egyértelműen rávilágítanak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok romlására. A lépés Moszkva részéről gazdasági nyomásgyakorlásként értelmezhető, amelynek célja Jereván külpolitikai irányváltásának befolyásolása.
Jereván válaszul az orosz korlátozásokra és a kialakult gazdasági helyzetre, aktívan új piacokat keres termékei számára. Ennek célja a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása és az Oroszországtól való túlzott függőség csökkentése. Ebben a törekvésében az Európai Unió is jelentős támogatást nyújt Örményországnak. Az EU több tízmillió dollárral segíti az országot különböző növekedési programjain keresztül, ezzel is erősítve az örmény gazdaság ellenállóképességét és európai orientációját. Ez a pénzügyi és szakmai támogatás kulcsfontosságú lehet az örmény gazdaság modernizálásában, új exportlehetőségek megteremtésében és a gazdasági stabilitás hosszú távú biztosításában, miközben az ország fokozatosan integrálódik az európai gazdasági térbe.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök egyértelműen megkérdőjelezte az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) jövőjét és működőképességét. Pasinján szerint az Oroszország által előidézett működési bénultság, vagyis az integrációs szervezet hatékonyságának csökkenése, akár az EAEU végének kezdetét is jelentheti. Ez a kijelentés rávilágít az EAEU-n belüli mélyülő feszültségekre és arra, hogy Örményország egyre kritikusabban viszonyul a Moszkva vezette gazdasági blokkhoz. A miniszterelnök szavai arra utalnak, hogy Jereván nem látja biztosítottnak az EAEU keretein belül a hatékony együttműködést és az abban rejlő gazdasági előnyöket a jelenlegi geopolitikai és gazdasági körülmények között, ami tovább erősíti az ország nyugati irányú elmozdulását.
Az ukrán hírszerzés elemzése szerint Jerevánnak további jelentős eszközei is lehetnek egy esetleges orosz gazdasági nyomásgyakorlással szemben. Amennyiben Moszkva a földgáz árának emelésével próbálná befolyásolni Örményországot, az örmény fél mintegy kétmilliárd dolláros pénzügyi követeléssel állhatna elő. Ez a követelés két fő tényezőre alapozódna: a 102. orosz katonai bázis örményországi állomásoztatásának költségeire, valamint az örmény vasúthálózat orosz működtetéséből eredő esetleges kötelezettségekre. Ez a potenciális pénzügyi igény jelentős tárgyalási pozíciót biztosíthat Örményországnak egy esetleges energiaár-emelés esetén, és rávilágít a két ország közötti összetett biztonsági és gazdasági függőségi viszonyokra, amelyek mindkét fél számára kockázatokat hordoznak.
Örményország stratégiai irányváltását az is alátámasztja, hogy a kormány 2026–2031-es programjában Oroszország már nem szerepel stratégiai szövetségesként. Ez a hivatalos dokumentumban rögzített változás egyértelműen mutatja Jereván hosszú távú szándékait a külpolitikai orientációját illetően, jelezve a Moszkvától való távolodást. Nikol Pasinján miniszterelnök korábban azt is jelezte, hogy az uniós integrációról népszavazást tartanának, miután Jereván és Brüsszel megállapodott a csatlakozási folyamat menetrendjéről. Ez a népszavazás lehetőséget adna az örmény lakosságnak, hogy közvetlenül is kifejezze véleményét az ország jövőbeli irányáról, és megerősítheti a kormány európai törekvéseit, demokratikus legitimációt adva a folyamatnak. A döntés a nép kezében lenne, ami tovább erősítené az ország szuverenitását.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása