Lázadó katonák több órán át tartó támadást indítottak szombat hajnalban Niger fővárosában, Niameyben. A célpontok között szerepelt a város repülőtere, az elnöki palota, valamint a 101-es katonai légibázis. Az állami televízió és rádió adása megszakadt az események hatására, miközben a kormány a lakosság nyugalmát kérte.
Ez a támadás jelenti az eddigi legsúlyosabb kihívást Abdourahamane Tiani tábornok hatalma ellen. Tiani tábornok 2023-ban ragadta magához az irányítást egy puccs során, melynek során Mohamed Bazoum elnököt buktatta meg. Hatalomra kerülésekor Tiani a biztonsági helyzet javítását ígérte a Száhel-övezetben fekvő országban.
Azonban az ígéretek ellenére a dzsihádista támadások azóta sem szűntek meg. Idén az al-Káida és az Iszlám Állam helyi szárnyai is hajtottak már végre akciókat, többek között a niameyi repülőtér ellen.
Nigeri biztonsági források, valamint a bonni Nemzetközi Konfliktusok Központjának kutatói szerint a lázadó katonák az ország délnyugati részéből, Ouallam, Téra és Dosso körzetéből érkeztek. Ezek a csapatok az Iszlám Állam regionális szárnyával vívott harcokban jelentős veszteségeket szenvedtek el az elmúlt időszakban, ami hozzájárulhatott a mostani lázadáshoz.
A kormányhoz közel álló politikus, Bana Wagana Ibrahim a közösségi médiában azt állította, hogy a biztonsági erők sikeresen visszaverték a katonai légibázis elleni akciót, és a helyzet ismét ellenőrzés alatt áll az "újabb gyáva támadás" után. Ezzel szemben a Reuters hírügynökség helyszíni tudósítói a bejegyzés megjelenését követően is további lövöldözésekről és robbanásokról számoltak be, ami ellentmond a hivatalos közlésnek.
Közép-európai idő szerint délelőtt 11 órára a helyzet továbbra is felemás képet mutatott a fővárosban. Míg az elnöki palotát a kormányhoz hű csapatok biztosították, addig az állami televízió épülete a lázadók kezére került. Ezzel párhuzamosan a repülőtér környékén még mindig folytatódtak az összecsapások, ahogy azt két biztonsági forrás és egy diplomata is megerősítette.
Niger Nyugat-Afrikában fekszik, és a világ egyik legfontosabb urántermelője. Emellett jelentős olaj- és aranykészletekkel is rendelkezik, ami stratégiai fontosságúvá teszi a régióban. A katonai vezetés a 2023-as hatalomátvétel óta jelentős geopolitikai irányváltást hajtott végre.
Korábbi nyugati partnereitől Oroszország felé fordult, kilépett az ECOWAS regionális blokkból, és Malival, valamint Burkina Fasóval létrehozta a Száhel-államok Szövetségét.
A közelmúltban a kormány további lépéseket tett az ország erőforrásainak ellenőrzésére. Államosította a francia Orano vállalat uránvagyonát, majd a múlt héten a korábbi Orano- és GoviEx-engedélyeket állami hátterű vállalatoknak osztotta ki. Ezek a lépések tovább mélyítik az ország és a korábbi nyugati partnerei közötti feszültséget, miközben a belső stabilitás is folyamatosan kihívásokkal néz szembe.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása