Jared Kushner, az amerikai elnök különmegbízottja és veje, Jeruzsálemben tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, valamint a Béketanács képviselőivel, köztük Nikolaj Mladenovval és Tony Blairrel. A megbeszélések középpontjában a palesztinok lakta Gázai övezet demilitarizálása és a közegészségügyi helyzet állt. A találkozó azonban jelentős diplomáciai áttörés nélkül zárult, jelezve a felek álláspontjainak továbbra is fennálló különbségeit.
Kushner izraeli látogatását megelőzően Egyiptomban tárgyalt a Hamász politikai vezetőjével, Halíl al-Haddzsával. Donald Trump elnök korábban egy 15 pontos ütemtervet vázolt fel, amely szerint a Hamász fokozatosan letenné a fegyvert, amennyiben az izraeli erők kivonulnak Gázából. A Hamász elfogadta a tervet, de annak végrehajtását Izrael vállalásainak teljesítéséhez, így a harcok beszüntetéséhez és a csapatkivonáshoz kötötte.
Netanjahu miniszterelnök azonban elutasította az egyezséget, ragaszkodva ahhoz, hogy Izrael addig nem vonul vissza, amíg a Hamász teljesen le nem fegyverzi magát. Egy amerikai tisztviselő szerint Kushner és Netanjahu abban egyeztek meg, hogy az izraeli hadsereg nem változtatja meg állásait, amíg a Hamász teljesen le nem szerel, és a Gázai övezet teljes demilitarizálása meg nem történik. Ez a leszerelés magában foglalja az összes fegyvert és az alagutakat is, miközben Izrael fenntartja önvédelmi jogát.
A Reuters értesülései szerint Netanjahut tájékoztatták arról, hogy a Hamász vállalta a teljes leszerelést és minden katonai tevékenység, beleértve az újrafegyverkezést és alagútépítést, azonnali beszüntetését. Izraeli források szerint azonban Netanjahu világossá tette, hogy az izraeli csapatok nem vonulnak vissza a demarkációs „sárga” vonaltól, amely elválasztja az izraeli és a Hamász ellenőrzése alatt álló területeket. Ez a döntés az izraeli katonák biztonságának garantálását célozza. Az Egyesült Államok korábban aggodalmát fejezte ki Izrael célzott likvidálásai miatt, amelyekre Netanjahu azzal reagált, hogy a 2023. október 7-i terrortámadás elkövetői és az izraeli katonákra veszélyt jelentők továbbra is célpontok maradnak.
A tárgyalások hátterében az amerikai kormányzat régóta fennálló törekvése áll, hogy tartós megoldást találjon a gázai konfliktusra. Donald Trump elnök már korábban is aktívan részt vett a békefolyamatokban, és a mostani találkozó is ennek a szélesebb diplomáciai erőfeszítésnek a része volt. A Béketanács, amelynek Nikolaj Mladenov és Tony Blair is tagja, szintén kulcsfontosságú szereplője a regionális stabilitás megteremtésének.
A megbeszélések során nemcsak a katonai kérdések, hanem a Gázai övezet egyre súlyosbodó humanitárius és közegészségügyi helyzete is napirendre került. Diplomaták komoly aggodalmukat fejezték ki egy esetleges közegészségügyi katasztrófa kialakulása miatt, különös tekintettel a higiéniai viszonyokra, a tiszta ivóvíz hiányára és a környezeti szennyezésre.
Izraeli belbiztonsági és katonai hírszerzési források, mint David Zini és Slomi Binder, arról számoltak be, hogy a Hamász megerősödött az intenzív harcok leállása óta. Emellett olyan értesülések is napvilágot láttak, miszerint Törökország finanszírozza a palesztin szervezetet, ami tovább bonyolítja a regionális helyzetet. Netanjahu miniszterelnök a tárgyalások során bírálta Kushnert a Hamász vezetésével való találkozója miatt, ami rávilágít a felek közötti mély bizalmatlanságra.
A jeruzsálemi tárgyalások eredménytelensége rávilágít a közel-keleti békefolyamat előtt álló hatalmas kihívásokra. Netanjahu miniszterelnök hajthatatlansága a Hamász teljes leszerelését illetően alapvetően befolyásolja a konfliktus kimenetelét és a jövőbeli tárgyalások esélyeit. Az izraeli vezetés álláspontja szorosan összefügg a hazai politikai helyzettel is.
Az október 27-i választások közeledtével és a közvélemény-kutatások alapján a háború folytatását támogató izraeli lakosság többségével, Netanjahu pártjának gyenge szereplésével nehéz lenne engedményeket tennie. Ez a politikai nyomás gátat szabhat bármilyen kompromisszumnak, amely a Gázai övezet státuszát érinti.
A humanitárius helyzet súlyossága, a közegészségügyi katasztrófa veszélye, valamint a talajvíz és a tengerpartok szennyezettsége sürgős beavatkozást igényel, ám a politikai patthelyzet lassítja a megoldásokat. A Hamász feltételezett megerősödése és külső finanszírozása tovább bonyolítja a helyzetet, fenntartva a feszültséget és a bizonytalanságot a régióban.
A diplomáciai áttörés hiánya ellenére a felek megállapodtak két munkacsoport létrehozásában, ami némi reményt ad a jövőre nézve. Az egyik csoport a fegyverek átvételével foglalkozik majd, a másik pedig a közegészségügyi helyzettel, a higiéniai viszonyokkal, a tiszta ivóvíz biztosításával és a gázai lakosság egészségét érintő egyéb kérdésekkel.
Emellett tervet dolgoznak ki a talajvíz és a tengerpartok további szennyezésének megakadályozására. Ezek a lépések, bár nem oldják meg azonnal a konfliktus gyökerét, alapvető fontosságúak lehetnek a humanitárius válság enyhítésében és a bizalomépítésben.
Azonban a politikai akarat és a kompromisszumkészség hiánya továbbra is akadályozza a tartós béke elérését. A választások előtti időszakban Netanjahu várhatóan nem fog jelentős engedményeket tenni, ami azt jelenti, hogy a gázai helyzet megoldása továbbra is bizonytalan marad, és további intenzív diplomáciai erőfeszítésekre lesz szükség a patthelyzet feloldásához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása