Hatalmas pusztítást végzett egy villámárvíz Nepálban, a kínai határ közelében, amely legkevesebb 580 ember életét követelte. A legfrissebb adatok szerint közel 2500 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván, köztük három magyar állampolgárt is. A természeti csapás egész településeket söpört el, és egy veszélyes tó kialakulása miatt a mentési munkálatokat is fel kellett függeszteni egy időre.
A villámárvíz pénteken sújtott le a himalájai régióra, hihetetlen sebességgel és erővel tarolva le mindent, ami az útjába került. A kínai kormányzati geológusok szerint az áradat egyes helyeken elérte a 200 km/h-s sebességet és a száz méteres magasságot is. A folyékony betonként leírt áradat nem csupán vízből, hanem iszapból, homokból, kavicsból és hatalmas sziklatömbökből állt, elsöprő erejével egész településeket semmisített meg.
A katasztrófa sújtotta területeken a hegyoldalakon megmaradt sárréteg helyenként a kétszáz méteres magasságot is elérte. Sok család elveszítette otthonát és szeretteit; egy hetvenéves nő a férjét, egy férfi pedig feleségét és két kislányát vesztette el az árban. A halottasházak megteltek, és az azonosítást súlyos sérülések nehezítik, ezért kormányzati épületeket alakítottak át ideiglenes tárolóhelyekké.
A katasztrófa okait vizsgáló tudósok kezdetben egy gleccser leszakadására gyanakodtak, azonban a legújabb műholdfelvételek elemzése alapján kiderült, hogy egy sokkal nagyobb omlás történt. Nemcsak a gleccser, hanem az alatta lévő sziklaréteg is leszakadt a hegyről, közel négyszázmillió tonna szikla és jég zúdult le. Ez az esemény ezer tonna TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel, ami magyarázza az áradat pusztító erejét.
A Gyirong határátkelőtől tíz kilométerre, a folyó felső folyásán egy jég- és földcsuszamlás következtében egy hatalmas tó alakult ki. Ebben a tóban több mint kétmillió köbméternyi víz gyűlt fel, és a kínai hatóságok arra számítottak, hogy a vízmennyiség akár hárommillió köbméterre is nőhet. A tó jelentette újabb áradás veszélye miatt a mentést ideiglenesen felfüggesztették, és a túlélők is magasabban fekvő területekre menekültek.
A katasztrófa emberi tragédiák sorozatát okozta, több ezer ember tűnt el és több százan meghaltak. Az eltűntek között van három magyar állampolgár is, egy anya és lánya, akik egy zarándokcsoporttal érkeztek Nepálba, és a katasztrófa előtt mindössze két órával értek a határra. A mentőalakulatok eddig közel 1500 embert mentettek ki, közülük 94-et kórházban ápolnak, de a pusztítás mértékét még mindig nem lehet pontosan felmérni a nehezen megközelíthető hegyvidéki terep miatt.
A kialakult tó továbbra is komoly veszélyt jelent, annak ellenére, hogy a természetes gát nem szakadt át, és a vízszint tíz métert csökkent. A Grazi Egyetem geológusa, Jakob Steiner szerint a területen várható erős esőzések és az instabil hegyoldal miatt újabb hegyomlás is bekövetkezhet. A szakértők reménykednek a tó lassú lefolyásában, de a kockázat továbbra is fennáll.
A nepáli katasztrófavédelmi hivatal adatai szerint 116-121 külföldi állampolgárt mentettek ki az érintett területekről, köztük indiaiakat, kínaiakat, dél-koreaiakat, olaszokat és amerikaiakat. Később további negyven külföldit, köztük németeket és ománit is sikerült kimenteni. Több ország, köztük India, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Dél-Korea, Srí Lanka és Banglades felajánlotta segítségét a mentésben, de a nepáli külügyminisztérium elutasította az ajánlatokat, mondván, saját alakulataik elegendőek.
A döntés hátterében egyes feltételezések szerint politikai érzékenység állhat a Tibethez való közelség miatt, de a nepáli külügy ezt cáfolta. A kínai határ kínai oldalán zajló eseményekről kevesebb információ áll rendelkezésre, mivel a kínai sajtóban a tibeti régióval kapcsolatos híradások erősen cenzúrázottak. A helyzet továbbra is kritikus, és a természeti erők további kihívások elé állíthatják a régiót.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása