Németország hivatalosan is Oroszországot nevezte meg a lipcsei repülőtéren augusztusban történt, robbanószerrel felszerelt drónnal elkövetett támadáskísérlet megbízójaként. Ez a bejelentés, melyet a német belügyminiszter tett, komoly diplomáciai feszültséget váltott ki a két ország között. Berlin azonnali válaszlépéseket foganatosított, többek között orosz diplomáciai intézmények bezárásával és utazási korlátozások bevezetésével. Oroszország a német lépésekre fenyegető hangnemben reagált, jelezve, hogy kész a helyzet további eszkalálására, és ezzel teszteli Németország elszántságát.
Augusztus elején egy közepes méretű drón zuhant le a lipcsei repülőtér területén, robbanószerrel felszerelve. Az eszköz egy ukrán Antonov teherszállító gép szárnyának csapódott, de szerencsére nem robbant fel. A lipcsei reptér stratégiai fontosságú az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szempontjából, így a támadáskísérlet egyértelmű üzenet volt. A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt kedden a rendőrségi vizsgálati eredményekre, elkövetői mintázatokra és hírszerzési értesülésekre hivatkozva jelentette be, hogy a támadáskísérlet Oroszország megbízásából történhetett.
Németország válaszul bezáratja a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Ház kulturális központot, valamint szigorítja az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzéseit. Az orosz nagykövetet is bekérették Berlinbe. A bonni főkonzulátus bezárására rövid határidőt, szeptember 18-át szabtak meg. Sajtóértesülések szerint időközben két gyanúsítottat is azonosítottak a lipcsei drónincidenssel kapcsolatban, egy belarusz–orosz és egy lett–orosz kettős állampolgárságú férfit, DNS-nyomok alapján.
A lipcsei repülőtér elleni támadáskísérlet már augusztusban megtörtént, de a német kormányzati szintű hivatalos állásfoglalás csak most született meg. Szakértők már korábban is feltételezték az orosz érintettséget. A drón pont ott ért földet, ahol egy megtankolt repülő a legnagyobb robbanást okozhatta volna, ami a támadás szándékosságát és súlyosságát jelzi.
A német külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Németország nem fog túlreagálni, de reagálni fog, ha megtámadják őket. Kiemelte, hogy Németország nem hagyja magát megfélemlíteni, és ez a politika alapelve. Később már „hibrid támadásként” jellemezte az esetet, és kijelentette, hogy készek a tárgyalásokra, de ez Oroszországon múlik.
Oroszország válasza a német bejelentésekre azonnali és fenyegető volt. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „megfelelő választ” ígért a német lépésekre, utalva arra, hogy a bezárt intézmények már régóta zavarták a német kormányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök „súlyos hibának” nevezte, hogy Németország hozzájuk kötötte az esetet, és megkérdőjelezte a bizonyítékokat. Szerinte a németek belpolitikai problémáikról próbálják elterelni a figyelmet.
Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő szerint Oroszország ezzel a konfliktusba való „beleállással” azt teszteli, meddig hajlandók elmenni a németek. A szakértő szerint a németek további lépéseket is fontolgatnak, például az orosz árnyékflotta elleni fellépést. Az árnyékflotta hajói hamis zászlók alatt szállítanak szankcionált orosz nyersanyagot, és a lefoglalásukhoz német törvénymódosításokra lehet szükség.
Ezenkívül Németország növelheti Ukrajnának nyújtott támogatását, például további IRIS-T rakétarendszerekkel és több ezer nagy hatótávolságú drónnal. Ez utóbbi egy spontánabb reakció lehet az orosz eszkalációra. Az orosz fél már jelezte, hogy kész tovább eszkalálni a helyzetet, ha a németek például az árnyékflottával kapcsolatos fenyegetést beváltanák. Korábbi szabotázsakciók, mint a német elektromos hálózat elleni támadások és kiberműveletek is felmerültek, bár az augsburgi pályaudvari robbanás orosz érintettségét egyelőre óvatosan kezelik.
A németek részéről a legfontosabb üzenet az lehet, ha olyan fegyvereket adnak Ukrajnának, amelyeket korábban nem, vagy növelik a már meglévők számát. Ez egy erős jelzés arra, hogy Németország nem hátrál meg, hanem kiáll Ukrajna mellett, ellensúlyozva az orosz célkitűzést, miszerint el akarják választani a nyugati támogatókat Ukrajnától.
A szakértő szerint diplomáciai szinten várható egy szimmetrikus orosz válasz. Ez valószínűleg egy főkonzulátus bezárását, és szinte biztosan a Goethe Intézetre vonatkozó korlátozásokat jelenti majd. Putyin cinikusnak és durvának minősített kijelentései, melyek a német kormány népszerűségének csökkenésével és a közelgő szászországi választásokkal magyarázták a német lépéseket, tovább élezik a helyzetet.
Az orosz elnök szerint a németek belpolitikai okokból élezik ki a helyzetet, míg a szélsőjobboldali AfD jelöltje Szászországban az orosz reakciót természetesnek nevezte a német ukrán támogatás miatt. Az oroszok egyértelműen jelzik, hogy készen állnak a további eszkalációra.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása