A német kormány diszkriminációellenes biztosa, Ferda Ataman, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt betiltására irányuló eljárás megindítását sürgeti a párt legutóbbi tartományi választási sikerei nyomán. Kijelentette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni egy részben bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősített párt folyamatos erősödését. Ez a felvetés mélyreható vitát indított el a német politikai életben, miközben a hagyományos pártok, különösen a Kereszténydemokrata Unió (CDU), jelentős veszteségeket szenvedtek el.
A múlt hét végi tartományi választások Németországban jelentős átrendeződést hoztak a politikai térképen. Mecklenburg-Elő-Pomerániában a CDU története során először nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, mindössze 4,9 százalékos eredményt produkálva. Berlinben a Baloldal aratott győzelmet a szavazatok 25,7 százalékával, míg a CDU 18,8 százalékot, az AfD pedig 16,3 százalékot szerzett. Ezek az eredmények rávilágítottak a hagyományos pártok kihívásaira és az AfD növekvő támogatottságára.
Az AfD korábban, szeptember elején, Szász-Anhalt tartományban is jelentős sikert ért el, ahol a szavazatok csaknem 44 százalékát szerezte meg, bár abszolút többséget nem sikerült elérnie. Ez a sorozatos erősödés aggodalmat keltett a politikai spektrum számos szereplőjében, különösen a diszkriminációellenes biztos, Ferda Ataman részéről, aki szerint a párt betiltásának lehetőségét meg kell vizsgálni. Az AfD vezetői, Alice Weidel és Tino Chrupalla, a párt sikereit a CDU helyének átvételével magyarázták, mint a német politikai porondot uraló néppárt.
Ferda Ataman, a német kormány diszkriminációellenes biztosa, az AfD betiltására irányuló eljárás megindítását indokolta. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány előír egy eljárást arra az esetre, ha szélsőséges erők politikai hatalomra törnének, és szerinte a felelősök eddig politikai számításból visszariadtak ennek az eszköznek a használatától. Ataman szerint a szövetségi alkotmánybíróságnak lehetőséget kellene adni az AfD működésének alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára.
A biztos különösen kiemelte a történelmi felelősséget, utalva azokra a csoportokra, akiket a nácik annak idején meggyilkoltak, és akik most ismét a szélsőjobb célkeresztjébe kerülnek, mint például a zsidók, muszlimok, bevándorlók, fogyatékossággal élők és melegek. Az AfD vezetői, mint Tino Chrupalla, ugyanakkor nyitottaknak mutatkoztak a tárgyalásokra a mecklenburg-elő-pomerániai győzelem után, annak ellenére, hogy a „tűzfalként” ismert politika jegyében más pártok vonakodnak koalícióra lépni velük. Chrupalla bírálta a CDU-t, amiért kizárja magát az együttműködésből, és arra szólította fel őket, hogy vizsgálják felül ezt a politikát, különben Kelet-Németországban elveszíthetik néppárti státuszukat.
Az AfD erősödése és a hagyományos pártok gyengülése mélyreható politikai válságot jelez Németországban. A Friderich Merz kancellár vezette CDU vezetősége válságtanácskozásra gyűlt össze a választási kudarcok után. Bár Karl-Josef Laumann, a CDU elnökhelyettese, a pártvezetés Merz mögött állását hangsúlyozta, és a kormány hivatalban maradását kulcsfontosságúnak nevezte, Karin Prien családügyi miniszter szerint a CDU-nak hiányzik az empátia az emberek problémái iránt, és változásra van szükség.
A kormányzó koalíció más tagjai is kritikával illették a tervezett reformokat. Ines Schwerdtner, a Baloldal társelnöke, élesen bírálta Merz reformjait, és azok leállítását követelte a választói üzenet tükrében. Bärbel Bas, a szociáldemokraták társelnöke és munkaügyi miniszter, valamint Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia SPD-s kormányfője is elégedetlenségét fejezte ki a küszöbön álló reformokkal kapcsolatban. Az AfD mecklenburg-elő-pomerániai szervezetének elnöke, Leif-Erik Holm, azt jósolta, hogy Merz kancellár év végére már nem lesz hatalmon, jelezve a kancellár hanyatlását.
Az AfD választási sikerei és a politikai átrendeződés aggodalmakat váltottak ki nemzetközi szinten is. Christoph Heubner, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság (IAK) ügyvezető alelnöke szerint az AfD mecklenburg-elő-pomerániai sikere „még jobban elhomályosítja majd Németország megítélését” a világban. Sok európai számára groteszknek tűnik, hogy éppen Németországban a választók kormányzati hatalmat akarnak átadni a szélsőjobboldalnak.
A németországi Zsidók Központi Tanácsa a Baloldal berlini győzelmével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat. Álláspontjuk szerint a pártnak antiszemita megnyilvánulásai voltak a kampány során, ezért arra kérték a szociáldemokratákat és a Zöldeket, hogy ne segítsék hatalomba a Baloldalt. Kiemelték, hogy a zsidógyűlölet elleni küzdelemben a Baloldalnak már nincs hitelessége. Az AfD társelnöke, Tino Chrupalla, bár nyitottnak mutatkozott a párbeszédre és az együttműködésre, elismerte, hogy a „tűzfalként” ismert politika miatt valószínűtlen, hogy pártja kormányra kerülhet, de reményét fejezte ki a közös alapok feltárására irányuló párbeszéd iránt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása