A német Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) által közzétett adatok szerint jelenleg 410 olyan személyt tartanak nyilván Németországban, akiket iszlamista veszélyforrásnak minősítenek. Ezek az információk a július elsejei állapotot tükrözik, és a regionális médiumokat tömörítő német szerkesztőségi hálózat (RND) ismertette kedden. Az érintett 410 személyről úgy vélik, hogy kapcsolatban állhatnak az iszlamista terrorizmussal vagy szélsőségességgel, és potenciálisan képesek lehetnek erőszakos cselekmények, köztük merényletek elkövetésére.
Az iszlamista fenyegetés mellett a BKA más szélsőséges csoportokat is figyelemmel kísér. A hatóság adatai szerint további 65 embert sorolnak a potenciális jobboldali szélsőséges fenyegetések közé, míg 17 személyt a lehetséges baloldali szélsőséges fenyegetések kategóriájába tartozónak ítélnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a lista önmagában nem ad teljes és megbízható képet az általános terrorfenyegetettségi szintről az országban, ahogy azt a hatóságok is hangsúlyozták.
Az adatok nyilvánosságra hozatala egy közelmúltbeli, halálos kimenetelű berlini támadást követően történt. Szombat este egy 21 éves, Berlinben született, libanoni származású férfi kisteherautóval hajtott a tömegbe a berlini Pride rendezvényen, egy ember halálát okozva, és 29 embert megsebesítve. Az elkövető, Abdul Ballout, az Iszlám Állam terrorszervezet támogatója volt, és korábban már elítélték.
A német belügyminiszter vasárnap iszlamista merényletnek minősítette az esetet. A feltételezett elkövetőt egy vasárnap esti rendőrségi rajtaütés során lőtték agyon, miután megpróbált rátámadni az intézkedő különleges erőkre. A támadás halálos áldozata egy lengyel nő volt.
Az eset Németországban széles körű vitát váltott ki a szélsőséges veszélyforrásnak tartott emberek elleni szigorúbb intézkedések szükségességéről. Friedrich Merz kancellár is megszólalt az ügyben, kifejezve értetlenségét, hogy a támadó hogyan tudta végrehajtani a merényletet. Hangsúlyozta, hogy amennyiben azokat az embereket, akiket fenyegetésként minősítenek, nem lehet őrizetbe venni, akkor a mozgási szabadságukat a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell.
Merz felvetette azt a kérdést is, hogy miként lehetséges a mobiltelefonok nyomon követése világszerte, miközben a német biztonsági hatóságok számára állítólag lehetetlen vagy technikailag kivitelezhetetlen a biztonsági fenyegetést jelentő személyek tartózkodási helyének hasonló mértékű meghatározása. A kancellár felkérte a belügyminisztert a felügyeleti joghatóságra vonatkozó törvény felülvizsgálatára. Érdemes megjegyezni, hogy a német belügyminiszter már egy héttel a berlini támadás előtt magas szintre emelte a terrorfenyegetettségi készültség szintjét, a hírszerzési információkra hivatkozva.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása