A Drezdához közeli Heidenau városában, Szászországban, a helyi városi tanács döntést hozott a nácizmus áldozatainak emlékére szolgáló botlatókövek, németül Stolpersteine, betiltásáról. A javaslatot az Alternatíva Németországért (AfD) párt és a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselői támogatták és szavazták meg, ahogyan arról a BBC is beszámolt. Ez a lépés jelentős vitát váltott ki Németországban a megemlékezés formáiról és a történelmi felelősségvállalásról.
A botlatókövek az 1990-es évek óta váltak egyre elterjedtebbé Európa számos országában, beleértve Németországot és Ausztriát is. Ezek a kis méretű, rézből készült plakettek a járdák kövezetébe vannak beépítve, és elsősorban a holokauszt zsidó áldozatainak állítanak személyre szabott emléket. Gyakran az áldozatok egykori lakóhelye vagy munkahelye előtt helyezik el őket, ezzel is személyesebbé téve a megemlékezést és a mindennapi élet részévé téve a múlt felidézését. A botlatókövek finanszírozása jellemzően adományokból történik, ami a civil társadalom széles körű támogatását mutatja.
A Heidenau városi tanácsához benyújtott indítvány szerint a döntés hátterében az áll, hogy sok polgár úgy érzi, a nácik áldozataira való megemlékezésnek ez a formája „nem helyénvaló”. A javaslat értelmében a jövőben ezeket az emlékműveket a város egyik temetőjében kell elhelyezni. Ennek indokaként azt hozták fel, hogy így „ne lehessen közvetlenül rálépni az emlékműre”, ezzel tiszteletlennek ítélve a jelenlegi elhelyezési módot. Ez a változtatás alapjaiban módosítja a botlatókövek eredeti koncepcióját, amely éppen a nyilvános térben, a mindennapi élet részeként kívánja fenntartani az emlékezést.
A döntés azonnal éles bírálatokat váltott ki. Karin Prien, a német oktatási miniszter, aki maga is a CDU tagja, nyíltan elítélte a heidenaui határozatot. Prien asszony hangsúlyozta, hogy „aki a botlatóköveket és a zsidó életre emlékeztető emlékhelyeket a közterületekről a temetőbe száműzi, az az élet helyett a halált helyezi előtérbe, és ezzel ismét láthatatlanná teszi a zsidó embereket”. Ezzel a kijelentésével rávilágított arra, hogy a botlatókövek eltávolítása a nyilvános terekből nem csupán egy fizikai áthelyezés, hanem a zsidó közösség láthatóságának és a holokauszt áldozatainak aktív emlékezetének elhomályosítása is lehet. Prien a szászországi CDU-t is felelősnek tartja a döntésért, ami belső feszültségekre utal a pártban.
Charlotte Knobloch, holokauszt-túlélő és a müncheni zsidó közösség elnöke is mély megdöbbenésének adott hangot. Kijelentette, hogy sokkolta, hogy egy demokratikus párt, mint a CDU, „odáig süllyedt, hogy támogatja az AfD szélsőségeseinek átlátszó manőverét”. Knobloch asszony szavai rávilágítanak a döntés politikai dimenziójára és arra a félelemre, hogy az AfD, amelyet gyakran szélsőjobboldali pártként tartanak számon, befolyást gyakorol a hagyományos demokratikus pártokra, és ezzel veszélyezteti a történelmi emlékezetet és a demokratikus értékeket. Az eset rávilágít a német társadalmon belüli feszültségekre a múlt feldolgozásával és a szélsőséges politikai erők térnyerésével kapcsolatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása