Németországban egyre hangosabban merül fel az igény egy Oroszországgal kötendő gázolaj-megállapodásra, az Egyesült Államok friss egyezségének mintájára. Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) szélsőjobboldali ellenzéki párt társelnöke kedden Berlinben hangsúlyozta, hogy Németországnak is szüksége van egy ilyen megállapodásra. Álláspontja szerint a német fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kellene tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal.
Weidel kritikusan nyilatkozott Németország jelenlegi Ukrajna-politikájáról, kijelentve, hogy az szerinte megbukott. Ezzel szemben Donald Trump amerikai elnök megközelítését „nagyon gyakorlatinak és helyesnek” nevezte. Az AfD társelnöke szerint Trump az amerikai fogyasztók számára köt dízelüzleteket, miközben Németország „hoppon marad” a jelenlegi politikájával.
Az AfD mellett más ellenzéki erők is hasonló nézeteket vallanak. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is szorgalmazza az Oroszország elleni szankciók feloldását és a gazdasági kapcsolatok helyreállítását. Claudia Wittig, a BSW parlamenti frakcióvezető-helyettese „botrányosnak” nevezte a németországi üzemanyagárakat, és úgy vélekedett, hogy az Oroszország elleni szankciók „teljesen kudarcot vallottak”, elsősorban magának Németországnak ártva. Wittig szerint Berlinnek egy egyszeri üzemanyag-megállapodásnál is tovább kellene mennie, és újra kellene indítania az orosz olaj és gáz rendszeres importját a német ipar megsegítése érdekében. Kijelentette, hogy olyan politikára van szükség, amely „inkább Köthenre gondol, mint Kijevre”, utalva egy német városra, és hozzátette, hogy Németország „nem engedheti meg magának tovább ezt a háborút”.
Donald Trump pénteken telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd bejelentette, hogy Oroszország jelentős mennyiségű gázolaj értékesítését vállalta. Az azonnali szállítások több mint 300 ezer tonnát tesznek ki, novemberben további 500 ezer tonna érkezik, majd nem sokkal később további egymillió tonna. Az amerikai elnök a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Trump azt javasolta Ukrajnának, hogy „szerezzen egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni” a háború lezárásáról.
Az amerikai-orosz egyezséget azonban nem fogadta egyöntetűen pozitívan a nemzetközi közösség. Az Európai Unió és Ukrajna is helytelenítette a megállapodást. Különösen Ukrajna fejezte ki aggodalmát, mivel az orosz dízelolaj-szállítások enyhíthetik Oroszország gazdasági nyomását, ami potenciálisan meghosszabbíthatja az ukrajnai háborút.
A német kormány hivatalos reakciója szerint tudomásul vették az Egyesült Államok döntését az orosz gázolaj-szállításokkal kapcsolatban, de egyértelműen kitartanak az Oroszország elleni tiltások mellett. Stefan Kornelius kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány európai partnereivel együtt dolgozik további szankciókon, és Ukrajna védelmi harcához nyújtott támogatásuk töretlen marad. Hozzátette, hogy a tárgyalásos munka a békés megoldásért folytatódik. Katherina Reiche gazdasági miniszter szóvivője is megerősítette, hogy Németország korlátozás nélkül áll a tiltó csomagok mellett. Elmondta továbbá, hogy az orosz olajat és olajtermékeket 2023 óta az Európai Unió tiltja, és Németország azóta nem vesz ilyen termékeket Oroszországból. Az ország ellátása többféle forrásból és módon érkezik, így függetlenek az orosz olajtól.
A Zöldek elnöke, Franziska Brantner élesen bírálta Trump lépését, „gátlástalannak” nevezve azt. Szerinte Trump először terv nélkül háborút indít Irán ellen, ami világszerte felhajtja az energiaárakat, majd pont a „háborús uszító” Putyinnal köt üzletet, hogy a következményeket enyhítse a választások előtt. Alice Weidel is megosztotta véleményét az X-en, ahol üdvözölte Trump megállapodását Moszkvával, és azzal vádolta Friedrich Merz kancellárt, hogy szankciókkal és drága cseppfolyósított földgáz (LNG) importtal rombolja Németország gazdaságát. Weidel szerint Trump „realpolitikát” folytat, miközben Németországnak a saját érdekeit kellene előtérbe helyeznie az eszkaláció helyett.
Ez a helyzet rávilágít a német belpolitikai megosztottságra az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok és az energiabiztonság kérdésében, miközben a kormány továbbra is kitart a jelenlegi szankciós politika mellett, és hangsúlyozza az orosz energiaforrásoktól való függetlenségét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása