Németországban diákok ezrei tüntetnek országszerte a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása ellen, számos városban diáksztrájkokat és demonstrációkat tartva. A tiltakozások hátterében egy új törvény áll, amely januárban lépett hatályba, és az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével a német hadsereg létszámának növelését célozza. A fiatalok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a jelenlegi önkéntes rendszer fokozatosan kötelezővé válhat a jövőben.
Január óta minden 18 éves németországi férfinak kötelezően nyilatkoznia kell egy kérdőívben arról, hogy érdeklődik-e, és hajlandó-e csatlakozni a fegyveres erőkhöz. A nők számára ez a válaszadás opcionális. Ezen felül, júliustól minden 18 éves férfinak orvosi vizsgálaton kell részt vennie, amelynek célja az alkalmasság felmérése egy esetleges katonai szolgálatra.
A tiltakozások szervezői szerint különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy Kielben és Flensburgban olyan fiatalok is behívót kaptak az említett orvosi vizsgálatra, akik előzetesen jelezték, hogy nem érdeklődnek a hadsereg iránt. A német védelmi minisztérium a BBC megkeresésére emlékeztetett, hogy a vonatkozó törvény értelmében az orvosi vizsgálat kötelezettsége minden, 2007. december 31. után született, katonai szolgálatra kötelezhető férfira vonatkozik. Ez a szabályozás azokra is érvényes, akik korábban jelezték, hogy nem szeretnének katonai szolgálatot teljesíteni. A minisztérium adatai szerint július óta mintegy ezer olyan 18 éves férfi esett át az orvosi vizsgálaton, aki korábban nem mutatott érdeklődést az önkéntes katonai szolgálat iránt.
Németország 2011-ben, Angela Merkel kancellársága alatt függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot, amely a hidegháború idején még jelentős létszámú hadsereget biztosított. A vasfüggöny leomlása után a német fegyveres erők, a Bundeswehr állományát fokozatosan csökkentették. Jelenleg a Bundeswehr mintegy 186 700 katonával rendelkezik.
A német kormány, különösen Friedrich Merz kancellár hivatalba lépése óta, kiemelt célként kezeli a hadsereg megerősítését. Ezt a törekvést elsősorban Oroszország ukrajnai inváziója és az Egyesült Államok felől érkező nyomás motiválja. A német parlament, a Bundestag tavaly decemberben szavazta meg az önkéntes katonai szolgálat bevezetését, amelynek célja az aktív állomány növelése. Németország az évtized elejére 260 ezerre növelné az aktív katonák számát, amelyet további mintegy 200 ezer tartalékossal egészítene ki, hogy teljesítse a NATO felé tett vállalásait és megerősítse védelmi képességeit.
A diákok tiltakozásának alapvető oka az a komoly félelem, hogy a kormány a jelenlegi önkéntes rendszeren keresztül fokozatosan visszaállíthatja a kötelező katonai szolgálatot. A hatályos törvény ugyanis lehetőséget ad a Bundestagnak arra, hogy döntést hozzon a katonai szolgálat valamilyen formájának kötelezővé tételéről, amennyiben a biztonsági helyzet jelentősen romlik, vagy nem jelentkezik elegendő önkéntes. Ez az ígéret ellenére is fennáll, miszerint a szolgálat önkéntes marad.
A tiltakozók egyik szervezője, Bela Breitner szerint a kormány komolyan fontolgatja a kötelező katonai szolgálat fokozatos visszaállítását. Egy 16 éves hamburgi tüntető, Elias Bernhard pedig arról beszélt, hogy a kérdőívekre adott válaszok egyértelműen azt mutatják, a fiatalok többsége nem kíván csatlakozni a Bundeswehrhez. Ez a jelenség rávilágít a fiatal generáció széles körű ellenállására a katonai kötelezettségekkel szemben, és a kormányzati szándékok iránti bizalmatlanságra.
A tüntetések szervezői szerint országszerte több mint száz megmozdulást terveznek, hangsúlyozva eltökéltségüket és a probléma súlyosságát. Elias Bernhard, a hamburgi tüntető kijelentette: "Addig sztrájkolunk, amíg a kötelező katonai szolgálat le nem kerül a napirendről." Ez a határozott álláspont azt mutatja, hogy a fiatalok jelentős része nem hajlandó elfogadni a potenciális kötelezettséget, és aktívan fellép érdekeik védelmében.
A német kormány és a védelmi minisztérium továbbra is a hadsereg megerősítésén dolgozik, miközben a társadalmi ellenállás is egyre nő. A kialakult helyzet komoly kihívást jelent a német védelmi politikának, amelynek egyensúlyt kell találnia a nemzetközi kötelezettségek, a biztonsági igények és a hazai lakosság, különösen a fiatalok akaratának figyelembe vétele között. A vita a kötelező katonai szolgálat jövőjéről valószínűleg még sokáig napirenden marad Németországban, és jelentősen befolyásolhatja a társadalmi kohéziót.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása