A 2026-os Nobel-békedíjat Navanethem „Navi” Pillay dél-afrikai nemzetközi jogász vehette át. A norvég Nobel-bizottság a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért tett erőfeszítéseiért, valamint az államok és nemzeti vezetők felelősségre vonásában játszott szerepéért ítélte oda az elismerést. A bizottság döntésével egyúttal a jogállamiság, az igazságosság és az emberi méltóság alapvető szerepére is fel kívánta hívni a figyelmet a békés konfliktusmegoldásban.
A Nobel-bizottság bejelentése szerint Navanethem „Navi” Pillay, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa, a nemzetközi jog egyik legfőbb védelmezője. Munkássága reményt adott az erőszak és a konfliktusok áldozatainak, és példát mutatott az igazságosság és emberi méltóság iránti elkötelezettségével. A bizottság kiemelte, hogy Pillay pályafutása emlékeztet a globális jogállamiság támogatásának és erősítésének szükségességére.
Jørgen Watne Frydnes, a bizottság vezetője elmondta, hogy a díj odaítélésével a jogállamiság nemzeti és nemzetközi szintű alapvető szerepét hangsúlyozzák. A békéhez igazságosság szükséges, és a történelem megmutatta, hogy a jogállamiság nélküli világ igazságtalan és embertelen. A bizottság üzenetet is küldött a díjazottnak, mivel még nem sikerült elérniük telefonon, arra kérve, hogy vegye fel, ha norvég számról hívják.
A Nobel-békedíjra idén összesen 287 jelöltet regisztráltak, ebből 208 magánszemély és 79 szervezet volt. A jelöltek között szerepelt a szudáni polgárháború alulról szerveződő humanitárius hálózata, a szudáni Vészhelyzeti Reagáló Szobák, valamint Mark Carney kanadai miniszterelnök is. Emellett a háború és erőszak ellen felszólaló XVIII. Leó pápa, Mikola Kuleba, a Mentsük meg Ukrajnát társalapítója, és Julija Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegye is az esélyesek között volt.
A Nobel-békedíjra bárki jelölhető, de a jelölők köre meghatározott, főként kormánytagok, egyetemi oktatók és korábbi díjazottak. A díjazottat a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki, ellentétben a többi Nobel-díjjal. A bizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi években szinte minden győztest norvég törvényhozók is jelöltek.
A bizottság indoklása, amely a jogállamiság és az igazságosság alapvető fontosságát emeli ki, különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor a bírákat szankcionálják és az intézményeket támadják. Navi Pillay munkája, mint a nemzetközi jog védelmezője, bátorító példát mutat a jövőkép és elszántság erejére.
A díj odaítélését megelőzően Donald Trump korábbi amerikai elnök idén is kifejezte azon véleményét, hogy ő érdemelné meg az elismerést, mondván, hogy számos konfliktust zárt le, és megakadályozta a „világ teljes megsemmisülését” az iráni atomfegyverek megállításával. Tavaly María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta a békedíjat, aki a demokratikus jogokért és a diktatúrából a demokrácia felé vezető átmenetért küzdött.
Machado idén januárban megosztotta Nobel-békedíját Donald Trumppal, miután az Egyesült Államok akciót hajtott végre Venezuelában, elfogva az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. Machado ezzel a gesztussal Trump szabadság iránti elkötelezettségét kívánta elismerni. A Norvég Nobel Intézet tisztázta, hogy a díj nem osztható meg hivatalosan, de ez nem zavarta sem Trumpot, sem Machadót.
Az elmúlt évek Nobel-békedíjasai is az emberi jogok és a béke előmozdításának fontosságát hangsúlyozták. 2022-ben Alesz Bjaljacki belarusz emberi jogi aktivista, valamint az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek kapták megosztva az elismerést. 2023-ban Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista munkásságát díjazták.
Két évvel ezelőtt, 2024-ben a Nihon Hidankjo, a nukleáris fegyverek ellen harcoló japán szervezet nyerte el a Nobel-békedíjat. Ezek a döntések mind azt mutatják, hogy a Nobel-bizottság következetesen olyan személyeket és szervezeteket ismer el, amelyek a jogállamiság, az emberi jogok és a békés konfliktusmegoldás globális ügyét szolgálják.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása