A NASA legújabb, 4,3 milliárd dolláros infravörös űrteleszkópja, a Nancy Grace Roman űrtávcső vasárnap reggel indul útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A szakemberek szerint ez az eszköz áttörést hozhat az exobolygók felkutatásában és a sötét energia természetének megértésében. A projekt elindulása különösen figyelemre méltó, mivel a korábbi politikai vezetés többször is megpróbálta leállítani a fejlesztést.
A Nancy Grace Roman űrtávcső helyi idő szerint reggel 7 óra 26 perckor emelkedik a magasba, amennyiben az időjárási és műszaki feltételek kedvezőek. A SpaceX Falcon Heavy hordozórakéta viszi fel az űreszközt, amelynek ez az utolsó repülése a típus kivezetése előtt. A SpaceX a jövőben a Starship programra kíván összpontosítani.
A távcső célállomása a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre található L2 Lagrange-pont, ahol a James Webb űrtávcsőhöz hasonlóan Nap-Föld körüli pályán fog keringeni. Ez a pozíció biztosítja, hogy a műszer folyamatosan tartsa relatív távolságát bolygónkhoz képest, optimális feltételeket teremtve a megfigyelésekhez. Az első tudományos felvételek várhatóan 2027 elején válnak elérhetővé, miután a hónapokig tartó kalibrációs folyamat befejeződik, és az adatokhoz azonnali nyilvános hozzáférést biztosítanak.
A Nancy Grace Roman űrtávcső fejlesztése közel tíz évet vett igénybe, és a NASA első csillagászati igazgatójáról, a 2018-ban elhunyt Nancy Grace Romanról kapta a nevét. A projekt története során több alkalommal is költségvetési nehézségekkel szembesült. A korábbi amerikai kormányzat kétszer is megpróbálta törölni a programot, ami komoly fenyegetést jelentett a tudományos küldetésre.
A 2025-ös költségvetési javaslatban a Fehér Ház ismét tudományos projekteket célzó, jelentősnek ítélt vágásokat szorgalmazott, amelyek a Roman törlését is magukban foglalták. Azonban a Kongresszus végül helyreállította a NASA 2026-os költségvetését 24,4 milliárd dollárra, ezzel biztosítva a projekt folytatását. A 2027-es pénzügyi évre vonatkozóan a kormányzat ismét 23 százalékos csökkentést javasol az űrügynökség büdzséjében, ami a Planetary Society szerint több mint ötven küldetés megszüntetéséhez vezethet.
A Nancy Grace Roman űrtávcső rendkívüli képességekkel rendelkezik, amelyek forradalmasíthatják az űrkutatást. 300 megapixeles infravörös kamerája a Hubble űrtávcső élességét és felbontását nyújtja, de annál legalább százszor nagyobb látómezővel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen felvételen a teliholdnál másfélszer nagyobb égterületet rögzítsen, jelentősen felgyorsítva a felméréseket.
A műszer egy koronagráfot is hordoz, amely képes kitakarni a csillagok fényét, így lehetővé téve a körülöttük keringő bolygók, az exobolygók közvetlen lefényképezését. A NASA közleménye szerint a távcső képes lesz olyan óriásbolygókat megfigyelni, amelyek idősebbek, hidegebbek és közelebbi pályán keringenek csillagukhoz, mint az eddig jellemzően megfigyelt fiatal, forró szuperjupiterek. Emellett a külső Naprendszer objektumait, szupernóvákat, fekete lyukakat és galaxisok milliárdjait is vizsgálni fogja.
A projekt egyik fő tudományos motivációja az univerzum gyorsuló tágulásának rejtélye, valamint a sötét energia és sötét anyag természetének megértése. Julie McEnery, a küldetés vezető projekttudósa hangsúlyozta, hogy alapvető hiányosságok vannak az univerzum természetéről alkotott tudásunkban, és a Roman kifejezetten arra épül, hogy ezeket az adatokat szolgáltassa. A távcső nem a Hubble vagy a James Webb utódja, hanem azok kiegészítője, széles látómezejével azonosítva olyan célpontokat, amelyeket a másik két műszer részletesebben is megvizsgálhat.
A Nancy Grace Roman űrtávcső elindítása jelentős mérföldkő az asztrofizikában és az űrkutatásban. A tervezett ötéves küldetés szükség esetén akár tíz évre is meghosszabbítható, ami hosszú távú adatgyűjtést és felfedezéseket ígér. A távcső várhatóan forradalmasítja a sötét anyag és sötét energia megértését, valamint hozzájárul mintegy 100 000 exobolygó felfedezéséhez.
Bár a NASA költségvetése továbbra is politikai viták tárgya, a Roman űrtávcső sikeres elindítása reményt ad a jövőbeli tudományos projektek számára. Az általa gyűjtött adatok és az elért felfedezések alapvetően formálhatják az univerzumról alkotott képünket, és új irányokat mutathatnak a kozmikus rejtélyek megfejtésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása