Oroszország kiadatási kérelmet nyújtott be Hollandiának a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kilenc tisztségviselője ügyében. A moszkvai bíróság 2025 decemberében távollétükben ítélte el ezeket a személyeket, akik között a testület elnöke és főügyésze is szerepel. Az orosz állami hírügynökség, a Taszsz tájékoztatása szerint a kérelem hivatalos úton jutott el a holland hatóságokhoz.
Az Orosz Legfőbb Ügyészség több állam, köztük a holland igazságügyi minisztérium hatóságaihoz is eljuttatta a hivatalos megkeresést. Ennek célja a nemzetközi bíróság kilenc képviselőjének elfogása és Oroszország részére történő kiadatása. Az érintett személyek listáján kiemelt helyen szerepel Piotr Hofmański, az ICC jelenlegi elnöke, aki a bíróság legfőbb igazgatási tisztségviselője. Szintén a listán található Luz del Carmen Ibáñez Carranza, a testület első alelnöke, valamint Karim Khan főügyész, akinek feladata a bűncselekmények kivizsgálása és a vádemelés. Rajtuk kívül további hat bíró ellen is körözést adtak ki: Akane Tomoko, Reine Alapini-Gansou, Sergio Gerardo Ugalde Godínez, Bertram Schmitt, Rosario Salvatore Aitala és Haykel Ben Mahfoud. Ezek a bírók a különböző kamarákban látják el feladataikat, és kulcsszerepet játszanak az ICC ítélkezési folyamataiban.
A Moszkvai Városi Bíróság 2025 decemberében hozott ítéletet mind a kilenc személy ügyében, távollétükben bűnösnek találva őket az orosz büntető törvénykönyv több cikkelyének megsértésében. A vádak súlyosak voltak, és többek között tudottan ártatlan személy büntetőjogi felelősségre vonását, jogellenes fogvatartást, valamint nemzetközi védelem alatt álló személyek és intézmények elleni támadást foglaltak magukban. Ez utóbbi vád az ICC tisztségviselőinek nemzetközi jogi státuszára utal, amelyet Oroszország nem ismer el. Az elítéltekre kiszabott büntetések jelentősek, 3,5 és 15 év közötti szabadságvesztést irányoztak elő, ami az orosz jogrendszer szerinti súlyos bűncselekményekre jellemző.
Ez az oroszországi eljárás egy korábbi, jelentős nemzetközi eseménysorozat közvetlen következménye. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az ICC döntése az ukrajnai háborúval összefüggésben, konkrétan ukrán gyermekek jogellenes deportálásának vádjával született meg. Ez a lépés széles körű nemzetközi visszhangot váltott ki. Oroszország válaszul indított büntetőeljárást az ICC tisztségviselői ellen, mivel az ország nem részese a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, és következetesen nem ismeri el az ICC joghatóságát. Ebből adódóan Moszkva álláspontja szerint az ICC elfogatóparancsa jogellenes és politikai indíttatású, és az orosz szuverenitás megsértését jelenti. Oroszország már a Római Statútum aláírása után is visszavonta aláírását, jelezve, hogy nem kívánja magára nézve kötelezőnek tekinteni a bíróság joghatóságát.
A kiadatási kérelem teljesítésének esélye gyakorlatilag elhanyagolható, a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatot figyelembe véve. Hollandia, ahol az ICC székhelye is található, nem működik együtt Oroszországgal az ilyen jellegű ügyekben, különösen nem olyan esetekben, amelyek az ICC függetlenségét érintik. Emellett Hollandia maga is a Római Statútum részes állama, ami azt jelenti, hogy elismeri az ICC joghatóságát és védi annak tisztségviselőit. Ez a jogi státusz további akadályt jelent az orosz kérelem teljesítése előtt. A nemzetközi jogi szakértők szerint a holland hatóságoknak nincs jogi alapjuk arra, hogy eleget tegyenek az orosz kérésnek, tekintettel az ICC független státuszára és a Római Statútum által biztosított védelemre. A helyzet tovább bonyolódik azáltal, hogy Oroszország és Hollandia között nincsen hatályos kiadatási egyezmény, amely lehetővé tenné a hasonló jogi lépéseket. A nemzetközi közösség széles körben elismeri az ICC legitimitását és szerepét a nemzetközi bűncselekmények elleni küzdelemben, míg Oroszország álláspontja e tekintetben elszigeteltnek mondható. A kiadatási kérelem így inkább egy szimbolikus lépésnek tekinthető, amely Moszkva elégedetlenségét fejezi ki az ICC Putyin elleni döntésével kapcsolatban, semmint egy reális jogi eljárásnak. Ez a lépés feszültséget generálhat a nemzetközi jogi intézmények és Oroszország között, tovább mélyítve a diplomáciai szakadékot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása