Az ukrajnai Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű weboldal ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután több magyar állampolgár, köztük Kerkez Milos válogatott labdarúgó és Hidvéghi Balázs fideszes képviselő neve is felbukkant az oldalon. A honlap önmeghatározása szerint Ukrajna ellenségeit listázza, és működése régóta vitatott, számos nemzetközi aggodalmat kiváltva. A friss listázások diplomáciai feszültséget okoztak, és rávilágítottak az oldal homályos hátterére, valamint lehetséges orosz befolyására.
Bóka János hétfőn hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs nevének megjelenésére a Mirotvorec oldalon, három nappal azután, hogy Kerkez Milos is felkerült oda. Kerkez listázására az Ukrajnával szemben elvesztett, lökdösődéssel tarkított mérkőzés után került sor, mire a futballista gyorsan reagált, kijelentve, hogy soha nem támogatott semmilyen agressziót. Orbán Anita külügyminiszter is elítélte a magyar állampolgárok megbélyegzését és listázását, de hangsúlyozta, hogy a Mirotvorec nem hivatalos ukrán állami csatorna, és üzemeltetőinek kiléte tisztázatlan.
Az ukrán diplomáciai körökben is úgy tekintenek az oldalra, mint amely hátrányosan befolyásolhatja a nemzetközi kapcsolatokat, különösen a magyar–ukrán viszonyt. Felmerült a gyanú, hogy orosz hátterű körök is érdekeltek lehetnek a működtetésében, ami magyarázatot adhat arra, hogy az orosz állami sajtó, például a TASZSZ hírügynökség, kiemelt figyelemmel kíséri a lista alakulását. A TASZSZ idén is az „ukrán állami terrorizmus legitimációját” szolgáló eszközként jellemezte a negyedmillió nevet tartalmazó adatbázist.
A Mirotvorec oldal 2014-ben jött létre, nem sokkal azután, hogy Oroszország annektálta a Krímet és törvénytelen népszavazásra hivatkozva magához csatolta a félszigetet. Kezdetben az oldal az annektálásban asszisztáló hivatalnokok, fegyveresek és kelet-ukrajnai szakadár harcosok neveit gyűjtötte össze. 2014 és 2019 között személyes adatokat is publikáltak, ám az ENSZ kifogásai nyomán később már csak a születési dátumot és nevet hozták nyilvánosságra.
Az ENSZ emberi jogi bizottsága 2021-ben is érdeklődött az ukrán hatóságoknál az oldal elleni lépésekről, ám az továbbra is elérhető maradt. A listázottak köre az évek során jelentősen kibővült, 2016-ban például Gerhard Schröder volt német kancellár is felkerült rá, akit a Gazprom érdekeltségeihez fűződő viszonya és az Északi Áramlat gázvezetékért folytatott lobbitevékenysége miatt tartottak számon. Schröder 2022-ben lemondott igazgatótanácsi pozíciójáról, de neve továbbra is szerepel az oldalon.
Ukrán előadók is felkerültek a listára, legutóbb a Potap i Nasztya duó, miután egy lettországi fesztztiválon oroszul énekeltek, és Nasztya Kamenszkih egy interjúban az orosz nyelvhez való ragaszkodását fejtette ki. A nyilatkozat széles körű online reakciókat és mémeket váltott ki Ukrajnában. Ezek az esetek is mutatják, hogy az oldal nem csak politikai vagy katonai szereplőket céloz, hanem kulturális és közéleti személyiségeket is.
A Mirotvorec működése azért is jelentős, mert az ukrán hatóságok többször felléptek ellene, de sosem sikerült bezárni. Heorhij Tuka, az oldal egyik alapítója, aki 2014-ben részt vett az Euromajdan tüntetésein, majd 2015-től kormányzati pozíciót töltött be Petro Porosenko elnöksége alatt, miniszterhelyettesként felelt a megszállt területekért és a belső menekültek ellátásáért. Ez a korábbi kormányzati kapcsolat felveti az oldal eredeti legitimációjának kérdését, bár 2019-től Tuka már nem kapott kormányzati szerepet, és az oldal sem állt közvetlen állami kapcsolatban.
Az oldal kritikusai szerint a személyes adatok nyilvánosságra hozatala veszélyezteti az érintettek biztonságát. 2016-ban az ukrán ügyészség eljárást indított a Mirotvorec ellen, mert négyezer újságíró személyes adatait publikálta, akik a szakadár Donyecki és Luganszki Népköztársaságok területén regisztráltak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is aggodalmát fejezte ki az újságírók biztonsága miatt, mivel többen halálos fenyegetéseket kaptak a listázás után.
Az oldal azzal érvelt, hogy az újságírók törvénysértést követtek el az el nem ismert szakadároktól kapott akkreditációval, noha ez gyakran az egyetlen módja volt az információgyűjtésnek a megszállt területekről. Anton Herascsenko, akkori belügyminiszteri tanácsadó, védelmébe vette az oldalt, mondván, nem személyes adatokat, hanem elérhetőségeket tettek közzé, bár a különbség a gyakorlatban elmosódott, tekintve a fenyegetések súlyosságát.
Volodimir Zelenszkij elnökké választása után, 2019-től az oldal már közvetve sem állt kapcsolatban az állammal. Zelenszkij, aki orosz anyanyelvűként és zsidó gyökerekkel rendelkezve igyekezett cáfolni a Kreml "náci" vádjait, többször is szembesült az oldal bezárására vonatkozó kérdésekkel. Az elnök azonban azzal hárította a felelősséget, hogy a működtetésért nem az elnöki hivatal felelős.
Zelenszkij személyes érintettsége is jelzi az oldal vitatott jellegét, hiszen nem sokkal elnökké választása előtt felesége, Olena Zelenszkaja is felkerült a listára. Egy 2014-es, állítólag oroszpárti poszt megosztása miatt került fel 2019-ben, de egy napon belül le is került, miután tisztázta, hogy felháborodásában, nem pedig támogatólag osztotta meg a bejegyzést, és nem volt tisztában a közösségi oldal sajátosságaival. Az eset rávilágít az oldal gyors és néha indokolatlan listázási gyakorlatára, valamint a nemzetközi kritikák ellenére is fennálló működésére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása