Az Egyesült Arab Emírségek és Irán között egy titkos megállapodásról számolt be a Reuters hírügynökség, mely szerint Teherán több milliárd dollárnyi befagyasztott pénzeszköz felszabadításáért cserébe állította le az Emírségek elleni rakéta- és dróntámadásokat. Az abu-dzabi külügyminisztérium azonban határozottan cáfolta a hírt, tagadva bármilyen iráni pénz felszabadítását vagy átutalását.
A Reuters négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva állítja, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Irán között egy korábban nem nyilvános egyezség született. Ennek értelmében az Emírségek több milliárd dollár értékű iráni pénzeszközt szabadított fel, melyekért cserébe Irán beszüntette az öböl-menti állam elleni támadásokat.
Két regionális forrás szerint a megállapodás tízmilliárd dolláros keretösszegről szól, melyből már több mint hárommilliárdot át is utaltak. Más források húszmilliárd dolláros keretet említenek, hangsúlyozva, hogy a pénzmozgás közvetlenül a támadások leállításához kapcsolódik. A Reuters nem tudta független forrásból megerősíteni, hogy a felszabadított pénzek emirátusi forrásból származnak-e, vagy korábban befagyasztott iráni számlákról van szó.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma szombaton közleményben cáfolta a híreszteléseket. Kijelentették, hogy semmilyen befagyasztott iráni pénzeszközt nem szabadítottak fel, nem utaltak át, és nem is vettek részt ilyen tranzakciókban. Korábban egy emirátusi tisztségviselő a feszültségcsökkentés és a béke előmozdításának fontosságáról beszélt, miközben támogatja az Egyesült Államok régióbeli védelmi erőfeszítéseit.
A feltételezett megállapodás éles fordulatot jelent az Emírségek és Irán viszonyában. Az elmúlt időszakban az Emírségek heteken át iráni rakéta- és dróncsapások célpontja volt, ami komoly aggodalmakat keltett a régióban. Ezek a támadások jelentősen befolyásolták Dubaj turizmusát és üzleti életét, kiürítve a szállodákat és elriasztva a külföldi munkavállalókat.
Az utolsó ismert közvetlen iráni csapás május negyedikén érte a fudzsejrai kikötőt, azóta Irán Kuvaitot és Bahreint vette célba. A megromlott biztonsági helyzet aláásta az Emírségek regionális kereskedelmi központként betöltött szerepébe vetett bizalmat. Az ország gazdasági stabilitása és vonzereje nagymértékben függ a biztonságos környezettől.
A tárgyalások felgyorsulását az váltotta ki, hogy az iráni Forradalmi Gárda tisztségviselői nemrég Abu-Dzabiba látogattak, ahol találkoztak Tahnún bin Zájed Ál Nahján nemzetbiztonsági tanácsadóval. Ezt követően egy emirátusi küldöttség is Teheránba utazott a részletek kidolgozására. Ez a diplomáciai aktivitás a feszültség enyhítésére irányuló regionális törekvések részét képezi.
Az állítólagos megállapodás mindhárom érintett fél számára jelentős előnyökkel járhat. Irán a kapott összegeket háborús kártérítésként mutathatja be a hazai közönségnek, erősítve ezzel pozícióját. Washington számára az egyezség lehetővé teszi, hogy hangsúlyozza, nem fizetett közvetlenül Iránnak, miközben a regionális stabilitás megőrzése a célja.
Abu-Dzabi visszanyerheti biztonságát és Dubaj üzleti központi státuszát, ami létfontosságú az ország gazdasági jólétéhez. A támadások leállítása helyreállíthatja a befektetők és a turisták bizalmát. Emellett az egyezség a kétoldalú kapcsolatok újjáépítésére is kiterjed, beleértve a hírszerzési és a gazdasági együttműködést, ami hosszú távon erősítheti a regionális párbeszédet.
A helyzet rávilágít az öböl-menti államok és Irán közötti komplex függőségi viszonyokra, ahol a gazdasági érdekek és a biztonsági aggodalmak gyakran felülírják a politikai nézeteltéréseket. Az ilyen típusú, közvetett megállapodások lehetőséget teremtenek a feszültség csökkentésére anélkül, hogy bármelyik fél "arcvesztést" szenvedne a nemzetközi színtéren.
Ez a lépés egybeesik az Egyesült Államok és Irán közötti átfogó egyeztetések záró szakaszával, amelyeknek diplomaták szerint része lehet az amerikai szankciók miatt külföldi bankokban befagyasztott, akár több tízmilliárd dolláros iráni olajbevétel felszabadítása is. Az Emírségek és Irán közötti feltételezett megállapodás így egy nagyobb regionális diplomáciai folyamat része lehet.
A források szerint Irán már legalább két másik öböl menti arab országot is megkeresett hasonló ajánlattal, ami arra utal, hogy Teherán szélesebb körű stratégiát követ a befagyasztott pénzeszközök felszabadítására és a regionális feszültségek enyhítésére. Ez a tendencia potenciálisan átalakíthatja a Közel-Kelet politikai és gazdasági térképét, új együttműködési lehetőségeket teremtve.
A helyzet további alakulása nagyban függ az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások kimenetelétől, valamint attól, hogy az öböl-menti államok hogyan reagálnak Irán közeledésére. A diplomáciai erőfeszítések sikere hozzájárulhat a régió stabilitásához, de a bizalmatlanság és a geopolitikai érdekek továbbra is jelentős kihívást jelentenek a tartós béke megteremtésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása