Javier Milei argentin elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésén ismételten kifejezte országa szuverenitási igényét a brit ellenőrzés alatt álló Falkland-szigetekre, amelyeket Argentína Islas Malvinas néven emleget. Az elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szigetcsoport Argentína számára „nemzeti ügy” és „kulcskérdés”, ugyanakkor leszögezte, hogy „békés megoldást” szeretne a régóta húzódó vitában.
A két nagyobb és 776 kisebb szigetből álló atlanti-óceáni szigetcsoport hovatartozása évszázadok óta vita tárgya. A szigeteket először a britek vették birtokba 1765-ben, és bár francia és spanyol helyőrségek is megfordultak rajta, Nagy-Britannia 1833-ban ismét megerősítette fennhatóságát. Argentína a spanyol örökségre hivatkozva formál jogot a területre, és az 1833-as brit fellépést illegitimnek tekinti.
A vita 1982-ben eszkalálódott, amikor az akkori argentin katonai diktatúra megszállta a szigeteket, belső politikai válságát próbálva megoldani a nacionalista érzelmek felszításával. Az ezt követő Falkland-háborúban Nagy-Britannia viszonylag könnyen visszaszerezte az ellenőrzést, ám a konfliktus során 255 brit és 649 argentin katona vesztette életét.
A szigetek lakossága, melynek többsége skót és brit származású, egyértelműen a brit korona alattvalóinak tartja magát. Ezt a 2013-ban tartott népszavazás is megerősítette, ahol a szavazásra jogosultak 92 százalékos részvételével a lakosok 99,8 százaléka Nagy-Britanniához való tartozás mellett voksolt. Mindössze három szavazat érkezett a brit fennhatóság ellen. Argentína azonban előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot, és az eredményt nem tekinti érvényesnek, arra hivatkozva, hogy a szigetlakók a britek által betelepített népességet alkotják, és nem követelhetnek önrendelkezési jogot maguknak.
Az Argentína és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok az utóbbi időben egyre fagyosabbá váltak a Falkland-szigetek körüli viták miatt. Különösen egy, a szigetek partjaihoz közel eső olajprojekt, a Sea Lion, váltott ki újabb feszültséget. A brit és izraeli cégek, a Rockhopper Exploration és a Navitas Petroleum által vezetett projekt várhatóan 2028-ban kezdi meg a termelést, és becslések szerint 1,7-2,2 milliárd hordó olajat tartalmaz. Az argentin parlament olyan törvényt fogadott el, amely súlyos szankciókat vetne ki azokra a cégekre, amelyek Argentína beleegyezése nélkül a szigetek körül természeti erőforrásokat aknáznak ki. Az argentin kormány már szankciós eljárást indított mintegy 60, offshore fúrásokban érintett vállalat és magánszemély ellen.
Javier Milei az ENSZ Közgyűlésén azt is kifogásolta, hogy a nemzetközi intézmények figyelmen kívül hagyják az ENSZ 1976-os 3149-es számú határozatát, amely tárgyalásokat sürgetett Argentína és az Egyesült Királyság között, és felszólított az egyoldalú lépések elkerülésére. Az argentin elnök a „változás szele” kifejezéssel utalt arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette, felülvizsgálják az amerikai semlegességet a szigetcsoport hovatartozását illetően. Milei ezt úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok megbízható partnerként tekint Argentínára.
A brit miniszterelnök, Andy Burnham már korábban egyértelművé tette országa álláspontját. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia „szilárdan kiáll” és megvédi a falkland-szigeteki lakosok jogát, hogy maguk dönthessék el, hová akarnak tartozni. Burnham hangsúlyozta, hogy a brit álláspont „megingathatatlan” a szigetek hovatartozását illetően.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása