A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által végzett legújabb közvélemény-kutatás eredményei szerint az ukrán lakosság körében mély törésvonal figyelhető meg a korrupció és az elnöki felelősség megítélésében. A felmérés, melyet az Ukrajinszka Pravda is ismertetett, azt mutatja, hogy a megkérdezettek 72 százaléka úgy véli, Volodimir Zelenszkij elnök személyes felelősséggel tartozik a közvetlen környezetében elkövetett korrupciós cselekményekért.
A szeptember 12. és 21. között lezajlott felmérés adatai szerint a válaszadók mintegy negyede, 25 százaléka nem tulajdonít felelősséget az elnöknek környezete ügyeiért. Mindössze 3 százalékuk nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni a kérdésben, ami jelzi a téma polarizáló jellegét a társadalomban.
Azonban a KIIS óvatosságra int az eredmények értelmezésével kapcsolatban. Az intézet hangsúlyozza, hogy az állampolgárok a „személyes felelősség” fogalmát elsősorban politikai felelősségként értelmezik. Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú, mivel a felmérés készítői szerint ez nem azt jelenti, hogy az ukránok úgy gondolnák, az elnök maga is közvetlenül érintett lenne a korrupciós ügyekben. Sokkal inkább arról van szó, hogy az elnököt, mint az ország vezetőjét, politikai értelemben tartják számon a környezetében zajló eseményekért.
A szociológusok részletesebben is elemezték a válaszokat, az elnökbe vetett bizalom szintje alapján. Ez az elemzés különösen élesen mutatja be a társadalmi törésvonalakat. Azok körében, akik teljes mértékben megbíznak Zelenszkijben, mindössze 3 százalék tartja felelősnek az államfőt a korrupciós ügyekért, míg 81 százalékuk nem. Ez az arány jelentősen eltér az átlagtól, és azt sugallja, hogy a szilárdan támogatók bázisa kevésbé hajlamos az elnököt hibáztatni a környezetében felmerülő problémákért.
Azok a válaszadók, akik „inkább bíznak” az elnökben, szintén eltérő képet mutatnak. Ebben a csoportban 17 százalék gondolja, hogy Zelenszkij felelős, míg 60 százalékuk nem. Ez az arány már magasabb felelősségvállalási hajlandóságot jelez az elnökkel szemben, mint a teljes mértékben megbízók körében, de még mindig a nem felelősnek tartók vannak többségben.
Ezzel szemben, az elnökkel szembeni bizalmatlanság növekedésével drámaian megnő a felelősséget tulajdonítók aránya. Azoknak a csoportjában, akik „inkább nem bíznak” Zelenszkijben, már 57 százalék teszi felelőssé őt a környezetében zajló korrupciós tevékenységért. A legmagasabb arányt pedig az „egyáltalán nem bízók” csoportjában mérték, ahol a válaszadók 85 százaléka tartja felelősnek az elnököt a korrupcióért. Ez a tendencia világosan jelzi, hogy a bizalom hiánya szoros összefüggésben van az elnöki felelősség megítélésével a korrupciós ügyekben.
A felmérést telefonos interjúk formájában végezték, összesen 1002 felnőtt megkérdezésével. A mintavétel az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre korlátozódott. Fontos megjegyezni, hogy a KIIS felhívja a figyelmet arra, hogy a háborús körülmények miatt a szokásos statisztikai hibahatáron felül bizonyos mértékű rendszeres torzítással is számolni kell az eredmények értelmezésekor. Ez a tényező befolyásolhatja a reprezentativitást és az adatok általánosíthatóságát, de a belső összefüggéseket, mint például a bizalmi szintek és a felelősségvállalás közötti kapcsolatot, továbbra is érvényesen mutatja be.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása