A 2026-os év első kilenc hónapja rendkívüli időjárási anomáliákat hozott Magyarországon, melynek következtében az ország az 1901 óta vezetett mérések történetének legszárazabb január és szeptember közötti időszakát élte át. A HungaroMet Nonprofit Zrt. által közzétett adatok szerint a történelmi aszály mellett a kora őszi hónap, szeptember is szokatlanul meleg időjárással párosult, tovább súlyosbítva a vízhiányos állapotot.
A szeptemberi hónap önmagában is kiemelkedő volt az időjárási statisztikákban, hiszen az 1901 óta gyűjtött adatok alapján ez volt a hetedik legszárazabb szeptember. A csapadékhiány mellett a hőmérsékleti értékek is jelentősen eltértek a sokéves átlagtól. Országos átlagban a szeptemberi középhőmérséklet elérte a 17,7 Celsius-fokot. Ez az érték 1,7 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti időszak éghajlati normálértékét, ami egyértelműen jelzi a hónap szokatlanul enyhe, meleg jellegét.
A hőmérsékleti adatok területi eloszlása is figyelemre méltó volt. A síkvidéki területeken, az ország jelentős részén, jellemzően 17 és 19 Celsius-fok közötti átlaghőmérsékleteket regisztráltak a szakemberek. Ezzel szemben, a 15 Celsius-fok alatti átlagértékek kizárólag a magasabban fekvő hegyvidékeken és a fagyzugos völgyekben fordultak elő, ami megerősíti a hónap általános meleg időjárását az alacsonyabban fekvő régiókban.
A meleg időjárás mellett a hónapot súlyos csapadékhiány is jellemezte. Szeptemberben az országos átlagban mindössze 15,1 milliméter csapadék hullott. Ez az érték rendkívül alacsony, mivel 74 százalékkal marad el a megszokott, 59,1 milliméteres sokéves átlagtól. Ez a drasztikus csökkenés komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot és a vízellátást egyaránt.
A havi csapadékösszeg területi eloszlása is aggodalomra ad okot. Az Alföld jelentős részén a szeptemberi csapadékmennyiség általában tíz milliméter alatt maradt, ami rendkívül alacsony érték. Még a hagyományosan csapadékosabbnak számító nyugat-dunántúli tájakon is csak kisebb körzetekben haladta meg a harminc millimétert a lehullott eső mennyisége. Ez a területi egyenlőtlenség rávilágít a szárazság súlyosságára és széleskörű elterjedésére az országban, ahogy azt a HungaroMet szakemberei is kiemelték Facebook-bejegyzésükben.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy nem csupán szeptember, hanem az egész év eddigi része is rekordméretű szárazságot hozott. A január és szeptember közötti kilenc hónapos időszakban országosan mindössze 251,7 milliméter csapadék hullott. Ez a mennyiség kevesebb mint a fele – pontosan 47 százaléka – az ilyenkor megszokott, 471,1 milliméteres sokéves átlagnak. Ez a drasztikus eltérés az átlagtól az 1901 óta mért adatok fényében is példátlan mértékű vízhiányt jelez.
Az ország nagy részén a szokásosnál 200–300 milliméterrel kevesebb eső esett az év első kilenc hónapjában. A hegyvidéki területeken, ahol általában több csapadék hullik, a hiány helyenként még a 300 millimétert is meghaladta az éghajlati átlaghoz képest. Ezek a számok érzékeltetik a drasztikus csapadékhiány mértékét, amely az ország szinte egész területét érinti.
Ennek következtében a középső országrészben és az Alföld jelentős részén a kilenc hónap alatt lehullott csapadék mennyisége még a 200 millimétert sem érte el. Ez a rendkívül alacsony érték komoly aggodalmakra ad okot a vízkészletek, a talajnedvesség és a mezőgazdasági termelés szempontjából. Ezzel szemben, a 400 milliméter feletti csapadékértékek is csak elvétve, kizárólag a délnyugati határvidéken fordultak elő, ami tovább erősíti a területi különbségeket és a szárazság általános dominanciáját az országban.
A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai alapján tehát a 2026-os év eddigi része egyértelműen a rekordméretű szárazság és a szokatlanul meleg időjárás jegyében telt Magyarországon, amely hosszú távú következményekkel járhat a környezetre és a gazdaságra nézve.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása