Magyarország új kormánya jelentős fordulatot hajt végre az iparpolitikában, különösen az elektromosjármű-gyártás területén. A korábbi, befektetésbarát megközelítés helyett szigorúbb környezetvédelmi szabályozásokat és adópolitikát vezetnek be. Ez a változás a Bloomberg elemzése szerint elsősorban a kínai óriáscégeket érinti, amelyek Magyarországot az Európai Unió piacára való belépés ugródeszkájának tekintették.
Magyar Péter miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy a kormány az Európai Unió legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását vezeti be. Emellett növelik a környezetszennyező vállalatok terheit, és megszüntetik a multinacionális társaságoknak nyújtott bőkezű adókedvezményeket, a társasági adózás átfogó reformjának részeként. Vitézy Dávid közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy a szabályok betartatásában nincs kompromisszum, és a kormány nem huny szemet a kínai ipari érdekek előtt.
A változások jelei már egyértelműen láthatók az iparban. A kínai Semcorp lítiumion-akkumulátorokhoz szeparátorfóliát gyártó vállalat működését felfüggesztették, miután a gyár alatti talajvízben szennyezést mutattak ki. A debreceni ipari parkban, közvetlenül a CATL szomszédságában működő Semcorp esete precedenst teremtett. A CATL, amely egy 8,4 milliárd dolláros üzemet épít, szintén vizsgálat alá került, miután májusban zöldes színű folyadékot észleltek a gyár környékén.
Rendőrségi nyomozás indult a BYD ellen is, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy veszélyes hulladéknak minősülő, szennyezett földet szállított el illegálisan a szegedi építkezéséről. Gajdos László környezetvédelmi minisztériumi vezető súlyos jogsértésnek nevezte az esetet, miközben a BYD tagadja a vádakat. Érdekesség, hogy a BYD külkapcsolati igazgatójává Szijjártó Pétert, az Orbán-kormány volt külgazdasági és külügyminiszterét nevezték ki, aki korábban az elektromosautó-ipari beruházások fő koordinátora volt, és jelenleg is vizsgálat folyik ellene Kreml-kapcsolatai miatt.
Magyar Péter áprilisi elsöprő választási győzelméhez jelentősen hozzájárult az akkumulátorgyárakkal szembeni társadalmi elégedetlenség. A lakosság aggodalmait a talaj-, levegő- és vízszennyezés okozta, amelyek az Orbán-korszak megengedő jogalkalmazása idején halmozódtak fel. Az előző kormány éveken át védelmet és bőkezű adókedvezményeket nyújtott a multinacionális vállalatoknak, különösen a kínai befektetőknek.
A kínai vállalatok korábban az Orbán-kormány támogatásait élvezték, ami vonzóvá tette az országot az EU-piacra lépéshez. A Bloomberg szerint azonban a kínai gyártók nem kizárólag a korábbi kormányzati támogatás miatt választották Magyarországot. Az ország eleve erős autóipari háttérrel rendelkezik, amelynek szerves részét képezik olyan nagy európai gyártók, mint a BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen és Suzuki, hozzájárulva egy fejlett gyártási ökoszisztémához.
A szigorítások nehéz helyzetbe hozzák Magyarország mintegy 20 milliárd dollár értékű elektromosjármű-iparát, amely éveken át élvezte a kormány védelmét. A változások már Kínában is érezhetők, egy tanácsadó például lemondta tervezett magyarországi befektetési körútját, miután Debrecen polgármestere távozásra szólította fel a környezetszennyező cégeket. Ez a lépés rávilágít a befektetői bizalom esetleges csökkenésére, amennyiben a környezetvédelmi aggodalmak prioritást élveznek.
Vitézy Dávid ugyanakkor kiemelte, hogy a cél nem a kínai kapcsolatok leépítése, hanem a partnerség fenntartása a szigorú szabályok betartatása mellett. Erre jó példa a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése, ahol a China Railway Engineering Corporation által vezetett konzorcium európai szabványoknak megfelelő biztosítóberendezéseket épít be. A miniszter szerint a kínai fél ezt feleannyi idő alatt végzi el, mint amennyire egy európai vállalatnak szüksége lenne, jelezve a hatékony együttműködés lehetőségét. Ez a kettős megközelítés azt jelzi, hogy a kormány igyekszik egyensúlyt teremteni a gazdasági érdekek és a környezetvédelem között.
A kabinet a Bloomberg szerint tisztában van azzal, hogy a kínai gyártók Magyarországon keresztül jutnak el az európai piacra, és termékeik, például az akkumulátorok, gyakran német autókba kerülnek. Ez aláhúzza Magyarország integrált szerepét az európai autóipari ellátási láncban. Magyar Péter a héten adta át a Mercedes bővített kecskeméti gyárát, amelyet Ola Källenius vezérigazgató európai etalonnak nevezett, jelezve a nyugati befektetések folyamatos fontosságát.
Vitézy Dávid zárszóként megjegyezte, hogy a Magyarországon gyártott kínai akkumulátorok jelentős része végül német autókba kerül. Ez a tény rávilágít arra, hogy a szigorítások ellenére a magyarországi termelés továbbra is kulcsfontosságú az európai autóipar számára. A jövőben a kínai vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az EU legszigorúbb környezetvédelmi előírásaihoz és az új adópolitikához, ha fenn akarják tartani magyarországi jelenlétüket és versenyképességüket. A kormány célja a fenntartható gazdasági növekedés és a környezetvédelem összehangolása, miközben igyekszik megőrizni a nemzetközi partnerségeket.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása