A Financial Times értesülései szerint a magyar kormány a héten várhatóan feloldja az Ukrajnával folytatott EU-csatlakozási tárgyalások során eddig blokkolt négy fejezetcsoportból kettő megnyitását. Ez a lépés egy eljárási, de jelképes jelentőségű előrelépést jelenthet. Az értesülés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslat.
A Financial Times hétfői beszámolója szerint a magyar kormány két EU-csatlakozási fejezetcsoport megnyitását engedélyezheti a héten. Ez a lépés egy korábban blokkolt, eljárási, de jelképes jelentőségű mozzanat a csatlakozási folyamatban. A tagjelölt országoknak az uniós joganyagot több mint harminc fejezetre osztva, hat klaszterbe rendezve kell átvenniük.
A fejezetek megnyitásához és lezárásához egyaránt a tagállami kormányok egyhangú támogatására van szükség. A jogszabályok átvétele és betartatásuk biztosítása hatalmas mennyiségű munkát igényel. A mostani engedékenység hátterében a kisebbségi megállapodás körüli viták állhatnak, amelyek korábban a blokkolás okát képezték.
Orbán Anita külügyminiszter nemrégiben tájékoztatott arról, hogy az ukrán parlament elé terjesztik a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslatot. A miniszter üdvözölte, hogy néhány hónap alatt jelentős eredményeket értek el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése terén. Hozzátette, sikerült tisztázni azokat a félreértéseket is, amelyek abból adódtak, hogy a magyar kormány kimaradt az eredetileg Kárpáti Nyolcak néven ismert ukrán kezdeményezésből.
Magyar Péter szintén üdvözölte az ukrán lépést. A júniusi állam- és kormányfői ülés után korábban ő is jelezte, hogy némi „adok-kapok” után kivetette azt a lehetőséget, hogy az első klaszter után a többi fejezetcsoportot is mielőbb megnyissák.
Az EU-csatlakozási folyamatban a tagjelölteknek az uniós joganyagot kell átvenniük, amely több mint harminc fejezetre oszlik, hat klaszterbe rendezve. A fejezetek megnyitásához és lezárásához minden tagállami kormánynak egyhangúlag hozzá kell járulnia. Az előző magyar kormány 2022-ben még aktívan sürgette az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését, azonban később vonakodóvá vált és blokkolta a folyamatot.
Ukrajnát 2023-ban nyilvánították tagjelöltté, amelyről, a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan, egyhangúlag döntöttek. Ezt követően az Orbán-kormány beleegyezett az EU tárgyalási keretébe is. Azonban az első fejezetcsoport megnyitását blokkolta, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna már készen állt erre a lépésre.
Az első fejezetcsoportot végül idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről. Ezt a megállapodást köztes mérföldkőként az első klaszterbe is beépítették. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni.
Ukrajna és egyes tagállamok kormányai nem csupán az első, hanem az összes fejezetcsoportot megnyitották volna. A magyar kormány azonban szeptemberben blokkolta a maradék négy fejezetcsoport megnyitását. Hiába próbálkoztak később négyből csak kettőnél, azoknál sem hagyta jóvá a szükséges levelek kiküldését, amit most az FT szerint engedélyezhet.
A magyar kormány esetleges engedékenysége a két fejezetcsoport megnyitásában jelentős elmozdulást jelezhet a korábbi állásponthoz képest. Ez a lépés közvetlenül kapcsolódik a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosításával kapcsolatos vitákhoz. Az ukrán parlament elé került törvényjavaslat kulcsfontosságú lehet a két ország közötti feszültségek enyhítésében és a csatlakozási folyamat felgyorsításában.
Orbán Balázs fideszes európai parlamenti képviselő azonban Facebook-bejegyzésében kritikus hangot ütött meg. Szerinte még nem oldották meg a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyét, mivel az ukránok csupán törvényalkotást ígérnek, és az alapvető problémák továbbra is fennállnak. Kiemelte, hogy Ukrajna csatlakozása komoly biztonsági kockázatokat hordoz, óriási gazdasági és költségvetési következményekkel járhat, valamint alapjaiban rendezheti át az Európai Unión belüli erőviszonyokat.
Ez a helyzet rávilágít a csatlakozási folyamat összetettségére, ahol a jogharmonizáció mellett a tagállamok közötti politikai és kisebbségi jogi kérdések is meghatározó szerepet játszanak. Az egyhangú döntéshozatal szükségessége minden egyes lépésnél lehetőséget ad a tagállamoknak érdekeik érvényesítésére, ami lassíthatja vagy felgyorsíthatja a folyamatot.
Miközben Ukrajnával még a fejezetek többségét meg sem nyitották, más tagjelölt országok, mint például Montenegró, jelentősen előrehaladtak a csatlakozási folyamatban. Montenegró 2008-ban nyújtotta be tagsági kérelmét, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint várhatóan 2028-ban léphet be az Unióba. Az ország már mind a 33 fejezetet megnyitotta, és 18-at le is zárt.
Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be előcsatlakozási politikájának felülvizsgálatát. Október végén pedig kiadja a csatlakozási országjelentéseit, amelyek részletesen értékelik a tagjelölt országok, köztük Ukrajna, előrehaladását az uniós joganyag átvételében és a reformok végrehajtásában. Ezek a jelentések további iránymutatást adhatnak a jövőbeli tárgyalásokhoz és a csatlakozási ütemtervhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása