Az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban jelentős közeledés tapasztalható az elmúlt időszakban, melyet Kijev pozitívan értékel, stratégiai együttműködésre törekedve szomszédjaival. Ugyanakkor egy súlyos kérdésben továbbra is feszültség uralkodik: Magyarország immár harmadszor vétózta meg az Ukrajna európai uniós csatlakozását célzó tárgyalási fejezetek teljes körű megnyitását. Kijev ezt a lépést egyértelmű hibának tartja, annak ellenére, hogy számos gesztust tett a viszony rendezése érdekében.
Az elmúlt száz nap diplomáciai sikereit és a korábbi ellenséges retorika megszűnését az ukrán vezetés elismeri és üdvözli. Különösen pozitívan értékelik az új magyar kormány eddigi lépéseit, melyek a kisebbségi jogok terén hetek alatt többet értek el, mint az előző kabinet másfél évtized alatt. Komoly eredménynek számít az is, hogy Magyarország megszavazta a 90 milliárd eurós uniós támogatást, valamint az újabb oroszellenes szankciós csomagokat.
A kétoldalú kapcsolatok normalizálódását jelzi, hogy a külügyminisztériumok már a tavaszi választások után, még a külügyminiszteri kinevezés előtt felvették a kapcsolatot. E sikerek ellenére Budapest a hat uniós csatlakozási klaszterből eddig mindössze kettő megnyitását támogatta. Kijev és az EU vezetői szerint Ukrajna minden feltételt teljesített, ideértve egy friss rendeletet is, amely már egyetlen diák esetében is lehetővé teszi a magyar nyelvű iskolai osztályok indítását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelt prioritásként kezeli a magyar–ukrán viszony helyreállítását, amely az előző, tizenhat évig tartó magyar kormány idején jutott mélypontra. Ukrán diplomáciai források szerint Kijev már nem problémaforrásként tekint Magyarországra, hanem stratégiai partnerként. A korábbi vezetés propagandájának társadalmi hatása azonban még mindig érezhető, ami befolyásolhatja a jelenlegi magyar kormány óvatosságát.
Az ukrán tisztviselők hangsúlyozzák, hogy a csatlakozási fejezetek megnyitása nem jelent azonnali uniós tagságot, csupán a tárgyalások megkezdését. Ha Budapest valóban a saját érdekeihez akarja igazítani a csatlakozási feltételeket, arra éppen a tárgyalóasztal biztosítaná a legjobb lehetőséget. A korábbi ellenségeskedő és elutasító retorika megszűnése mindkét ország elemi érdeke, és a magyar kormányzati kommunikáció gyökeres fordulatát Ukrajnában kifejezetten üdvözlik.
Az ukrán vezetés csalódottan fogadta a magyar vétót, mivel úgy véli, számos gesztust tett a kapcsolatok rendezéséért, és minden feltételt teljesített. Az ukrán elemzések szerint a jelenlegi magyar kormány óvatosságát részben a közvélemény reakciójától való tartás indokolja, elkerülve a politikai ellenfelek támadási felületét. Emellett a vétóval valószínűleg a Magyarországnak járó, visszatartott uniós források kifizetését próbálja bebiztosítani.
A csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozása Kijev szerint nem szolgálja sem Ukrajna, sem Magyarország hosszú távú érdekeit. A tárgyalóasztal adna lehetőséget arra, hogy a magyar fél konkrétan megfogalmazza és érvényesítse érdekeit a csatlakozási folyamat során. A diplomáciai közeledés és a gazdasági együttműködés fellendülése mellett ez a feszültség továbbra is árnyékot vet a két ország viszonyára.
A diplomáciai közeledés következő fontos lépése az új kijevi magyar nagykövet kinevezése lesz. Ukrajna bízik abban, hogy Budapest a többi szomszédos államhoz hasonlóan egy egyértelműen nyugati beállítottságú, EU-párti diplomatát küld a posztra. Ez a lépés tovább erősíthetné a bizalmat és a konstruktív párbeszédet a két ország között.
Eközben Kijev is új regionális lépésekkel készül, hiszen átveszi a Közép-európai Kezdeményezés (CEI) soros elnökségét, és hamarosan elindítja saját, Kárpát-medencei Kezdeményezés nevű projektjét is. A politikai kapcsolatok rendeződése mellett a gazdasági együttműködés is fellendülőben van, komoly egyeztetések zajlanak az ukrán mezőgazdasági tranzitot segítő magyarországi vasúti infrastruktúra fejlesztéséről. Ez a kapacitásbővítés nem pusztán ukrán érdek, hanem Magyarország számára is jelentős gazdasági hasznot és keleti infrastrukturális fejlődést hozhat, így a pragmatikus együttműködés terén további előrelépések várhatók.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása