A magyar és horvát kormány képviselői Zágrábban folytattak tárgyalásokat, amelyek középpontjában az energetikai együttműködés elmélyítése állt. Orbán Anita külügyminiszter első zágrábi látogatásán Kapitány István gazdasági és energiaminiszterrel együtt vett részt a megbeszéléseken, ahol Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszterrel és Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel egyeztettek. A találkozó egyik legfontosabb eredménye a Zaláta–Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról szóló megállapodás volt.
Ez a határon átnyúló gázmező, amely megközelítőleg fele-fele arányban terül el a két ország területén, kulcsfontosságú lépést jelent a regionális energiabiztonság szempontjából. Orbán Anita külügyminiszter kiemelte, hogy a projekt „a magyar–horvát energetikai együttműködés új fejezetének első sikertörténete lehet”, ami rávilágít a kezdeményezés stratégiai jelentőségére. Kapitány István gazdasági és energiaminiszter is hangsúlyozta, hogy a Zaláta–Dravica projekt kiváló példája annak az iránynak, amelyben a két ország szeretné továbbfejleszteni energetikai és gazdasági kapcsolatait.
A tárgyalások során nem csupán a közös gázmező fejlesztése került szóba, hanem a szélesebb körű energetikai együttműködés lehetőségei is. Magyarország számára kiemelten fontos a Horvátországgal fenntartott megbízható és kiszámítható kőolaj-ellátási partnerség fejlesztése. Ennek jegyében a magyar fél támogatja a Mol és a horvát Janaf közötti párbeszédet az Adria-kőolajvezetékről, amely létfontosságú szerepet játszik a régió energiaellátásában.
A földgáz-összeköttetések kapacitásának bővítése szintén közös célként szerepelt a megbeszéléseken. Kapitány István rámutatott, hogy az energiaszektor jelenleg olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek közös fellépést tesznek szükségessé, és a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásbővítése is ebbe a kategóriába tartozik. A miniszter továbbá az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is lényeges a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából, ami a regionális együttműködés egy másik fontos pillére.
Az energetikai kérdéseken túl a két ország közötti infrastrukturális fejlesztések is terítékre kerültek. A megbeszélések során szó esett a Murakeresztúr és Kotoriba közötti új Mura-híd megépítéséről, amely várhatóan tovább erősíti a két ország közötti közlekedési kapcsolatokat és hozzájárul a határ menti régiók fejlődéséhez. Ez a projekt is azt a célt szolgálja, hogy bővítsék a közös közlekedési összeköttetéseket, ahogy azt Orbán Anita miniszter is jelezte.
Orbán Anita külügyminiszter posztjában kitért a gazdasági kapcsolatok jelentőségére is. Hangsúlyozta, hogy Horvátország a magyar tőke második legfontosabb külföldi befektetési piaca. Eddig a magyar cégek összesen 5,4 milliárd eurót fektettek be Horvátországban, ami aláhúzza a két ország közötti szoros gazdasági kötelékeket. Ebből fakadóan kiemelten fontos, hogy a szomszédos ország továbbra is kiszámítható befektetési piac maradjon a magyar vállalkozások számára, biztosítva a további gazdasági növekedés és együttműködés alapjait.
A zágrábi tárgyalások tehát egyértelműen a magyar–horvát kapcsolatok stratégiai elmélyítését célozták, számos területen, az energetikától az infrastruktúra-fejlesztésen át a gazdasági befektetésekig. A közös földgázprojekt elindítása, a kőolaj-ellátás biztonságának erősítése, a gázösszeköttetések bővítése, valamint az infrastrukturális fejlesztések mind hozzájárulnak a két ország közötti együttműködés további erősödéséhez és a regionális stabilitás fenntartásához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása