A lipcsei repülőtéren történt sikertelen dróntámadás mögött orosz és fehérorosz állampolgárok állhattak a legújabb tényfeltáró nyomozások szerint.
A The Telegraph által feltárt információk alapján Oleg Ljovuskin orosz motoros tervezte meg az akciót, amelynek célja egy ukrán teherszállító gép szabotálása volt.
Az incidens során a robbanóanyaggal felszerelt pilóta nélküli eszköz eltalálta a repülőgépet, de a szerkezetre erősített töltet szerencsére nem robbant fel, megakadályozva ezzel a súlyosabb katasztrófát.
A német, litván és lengyel hírszerzési adatokra hivatkozva a cikkek kiemelik, hogy Ljovuskin mellett Andrej Karsakov fehérorosz ügynök is aktívan részt vett a támadásban.
A drón feladata az volt, hogy a célba vett repülőgép szárnyába csapódva súlyos károkat okozzon, nemcsak a légi járműben, hanem a repülőtér infrastruktúrájában is.
A német rendvédelmi szervek utóbb megtalálták a közvetlen elkövetőnek tartott Karsakov DNS-ét egy lipcsei antennához rögzített kesztyűtöredéken, ami erős bizonyítékot szolgáltatott a részvételére.
A mintegy 1,8 kilogramm súlyú robbanóanyagot Bulgárián és Szerbián keresztül juttatták be Németországba, és az útvonal mentén várakozó teherautókban tárolták a célba juttatásig.
Ljovuskin a nyár folyamán Törökországból érkezett Németországba, majd egy héttel a tervezett merénylet előtt autót bérelt a berlini repülőtéren, hogy felvegye az elrejtett fegyvereket.
Néhány nappal a művelet előtt terepszemlét végzett a lipcsei repülőtéren, majd öt nappal később megkísérelte felrobbantani az Antonov An-124-es típusú teherszállító repülőgépet.
A repülőgép megsemmisítésére szőtt forgatókönyv kísérteties hasonlóságot mutat az Orosz Föderáció korábbi, Lengyelországban és Litvániában elkövetett szabotázsakcióival, ami egy szélesebb körű stratégia részére utal.
Különösen a drónra szerelt robbanóanyag tulajdonságai mutatnak egyezést azokkal a szerekkel, amelyeket az orosz erők más európai államok területén már alkalmaztak hasonló műveletek során.
Sajtóértesülések szerint Ljovuskin közvetlen kapcsolatban állt Gyenyisz Szmoljanyinovval, aki az Európában végrehajtott orosz terrortámadások egyik kulcsfigurája és szervezője.
A litván hírszerzési jelentések szerint Szmoljanyinov az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara Hadműveleti Csoportfőnökségének (GRU) Ukrajna elleni akciókért felelős részlegét irányítja.
Szakterületei közé a pszichológiai hadviselés és a szabotázskampányok tartoznak, ami rávilágít az akció mögött meghúzódó stratégiai célokra és a GRU tevékenységének jellegére.
A német bűnüldöző szervek tisztviselői szerint a GRU ezen akcióinak elsődleges célja az, hogy azt az érzetet keltsék az európai közvéleményben, miszerint Ukrajna támogatása komoly biztonsági kockázatokkal jár.
Ez a stratégia a pszichológiai hadviselés része, amelynek célja az európai országok egységének és elkötelezettségének gyengítése Ukrajna támogatásában.
Az eset rávilágít a hírszerzési és biztonsági kihívásokra is, mivel a nyomozó hatóságok tudtak Ljovuskin németországi tartózkodásáról és a GRU-hoz fűződő kapcsolatairól.
Azonban nem tudták őt megfelelően megfigyelés alatt tartani, ami lehetővé tette számára a merénylet előkészítését és végrehajtását a német földön.
Ez a hiányosság felveti a kérdést az európai biztonsági szervek közötti együttműködés és a megfigyelési protokollok hatékonyságának javításáról a hasonló fenyegetésekkel szemben.
Augusztus elején derült ki a nyilvánosság számára, hogy robbanóanyaggal megrakott drón csapódott egy ukrán repülőgépbe a lipcsei repülőtéren, komoly riadalmat okozva.
A súlyos katasztrófát és a szabotázst kizárólag az akadályozta meg, hogy a drón detonátora nem lépett működésbe, ami szerencsés körülménynek bizonyult.
Később a The Wall Street Journal által idézett amerikai hírszerzési jelentések megerősítették, hogy az orosz kormányzat közvetlenül érintett volt a lipcsei terrortámadási kísérletben, alátámasztva a gyanút.
A sikertelen akciót követően egy másik repülőgép is ütközött egy azonosítatlan tárggyal a repülőtér területén, aminek következtében kisebb károkat szenvedett, jelezve a folyamatos fenyegetést.
Ez az eset is aláhúzza a repülőterek és a kritikus infrastruktúra védelmének kiemelt fontosságát a modern, aszimmetrikus fenyegetésekkel szemben Európa-szerte.
A nyomozás eredményei és a felelősök azonosítása hozzájárulhat a jövőbeni hasonló támadások megelőzéséhez és az európai biztonsági intézkedések további megerősítéséhez.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása