XIV. Leó pápa a Vatikánban fogadta a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) tagjait, ahol a mesterséges intelligencia (MI) és az emberi méltóság kapcsolatáról tartott beszédet. Az egyházfő kiemelte, hogy a világnak nem az emberiséget leértékelő mesterséges intelligenciára van szüksége, hanem bölcsesség vezette emberi intelligenciára. Beszédében a szervezet idei, „Emberi méltóság és mesterséges intelligencia: kihívások, lehetőségek és ellenőrzés” című találkozójának témájához kapcsolódott, hangsúlyozva a technológia etikus kereteinek fontosságát.
A pápa pénteken fogadta a Christoph Schönborn bíboros és Christiaan Alting von Geusau, az ICLN elnöke vezette delegációt a vatikáni Kelemen-teremben. Kifejtette, hogy a bölcsesség megvilágította emberi intelligencia, a lelkiismeret vezette politikai tekintély és a szeretet vezette technológiai innováció elengedhetetlen a jövő számára. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia olyan távlatokat nyit meg, amelyeket a korábbi generációk nehezen tudtak elképzelni, de minden technológiai előrelépés erkölcsi kérdést vet fel az emberiség számára.
Ez a kérdés arra vonatkozik, hogy a technológia valóban segíti-e az embereket abban, hogy testvériesebbé és felelősségteljesebbé váljanak önmaguk és egymás iránt. A pápa szerint a technológia célja az emberiség szolgálata kell, hogy legyen, nem pedig annak alárendelése vagy leértékelése.
XIV. Leó pápa már korábban is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel a májusban megjelent „Magnifica Humanitas” (Csodálatos Emberiség) kezdetű enciklikájában. Ebben az írásban is hangsúlyozta, hogy az emberiségnek választania kell egy új „bábeli torony” építése, ahol a hatalom, a hatékonyság és az ellenőrzés elhomályosítják az emberi lény arcát. Alternatívaként egy olyan civilizáció megteremtése áll, amelyben a technológia minden ember integrált fejlődését szolgálja.
Az egyházfő álláspontja szerint a technológia fejlődése nem lehet öncélú, hanem mindig az emberi méltóság és a közjó szempontjait kell figyelembe vennie. Ez a megközelítés alapvető fontosságú a digitális korszak kihívásainak kezelésében, ahol az innováció sebessége gyakran megelőzi az etikai megfontolásokat.
A pápa rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése újfajta technológiai függőségeket hozhat létre, amelyek különösen a szegényebb nemzeteket teszik kiszolgáltatottá a gazdagabbakkal szemben. A hatalomgyakorlás „finom” eszközeinek nevezte azokat a mechanizmusokat, amelyek során az algoritmusok döntenek arról, ki válik láthatóvá és kinek kell láthatatlannak maradnia a digitális térben. Hasonlóképpen aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a digitális felületek számadás nélkül befolyásolhatják a közvitát.
Kiemelte továbbá, hogy a dolgozók méltósága gyakran alárendelődik a rendszer optimalizálásának, ami az uralkodás és a szolgálat nélküli hatalom ősi csábításának új formáját jelenti. A pápa szerint a jó törvényhozás feladata, hogy bátorítsa a tudományos és technológiai kreativitást, miközben megvédi az emberi és szabadságjogokat. Ez magában foglalja a felhasználók kizsákmányolás elleni védelmét, a személyes adatok biztonságát, valamint a feltörekvő technológiák átlátható használatának garantálását.
Emellett elengedhetetlen, hogy ezek a technológiák erősítsék a demokratikus intézményeket, ne pedig gyengítsék azokat. A jogalkotóknak proaktívan kell fellépniük annak érdekében, hogy a digitális innovációk ne vezessenek társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vagy az alapvető jogok csorbításához.
XIV. Leó pápa hangsúlyozta, hogy egy olyan társadalom építéséhez, amely bölcsességgel vezérli a mesterséges intelligenciát, és ahol a szívek képesek szeretetre, irgalomra és felelősségre, az emberség első iskolájának a családnak kell lennie. A családban sajátítjuk el azokat az alapvető értékeket, mint a bizalom, a nagylelkűség, a párbeszéd és a szeretet, amelyek megelőzik a számítást, a versengést, a megosztottságot és a hatalmat. Ezek az értékek alapvetőek az emberközpontú technológiai fejlődéshez.
Az egyházfő szerint soha nem szabad megengedni, hogy a mesterséges intelligencia szétbomlassza a társadalom ezen őssejtjét. Figyelmeztetett az emberek és kapcsolatok adatokra és szimulációkra való egyszerűsítésének veszélyére, a fiatalok elméjének vágyakat eltorzító tartalmakkal való elárasztására, valamint azokra a gazdasági modellekre, amelyek bizonytalanná teszik a családok életét. Ezen jelenségek aláássák a társadalmi kohéziót és az emberi jólétet.
A pápa ezért arra szólította fel az ICLN tagjait, hogy ösztönözzenek olyan politikákat, amelyek támogatják a házasságot és a családot. Kiemelten fontosnak tartotta a szülők nevelési küldetésének támogatását, valamint annak biztosítását, hogy a fiatalok bizalommal tekinthessenek a jövőbe. Ezen elvek mentén lehet csak egy emberközpontú és etikus technológiai fejlődést biztosítani, amely valóban az emberiség javát szolgálja.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása