Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke határozottan kiállt amellett, hogy Európának saját mesterséges intelligencia technológiát kell kifejlesztenie. Lagarde szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens megőrizze autonómiáját és elkerülje a technológiai függőséget olyan globális szereplőktől, mint az Egyesült Államok vagy Kína. A bankelnök hangsúlyozta, hogy az MI a következő években a gazdaság és a társadalom számos területén alapvető szerepet fog játszani, ezért létfontosságú, hogy Európát senki ne vághassa el ettől a kulcsfontosságú technológiától.
Lagarde előrejelzése szerint néhány éven belül a mesterséges intelligencia fogja felügyelni az árukat a határokon, meghatározni, mely adóbevallásokat kell ellenőrizni, irányítani a vonatokat, figyelni a betegeket a kórházi osztályokon, és lebonyolítani a banki fizetéseket. Ez a széles körű alkalmazás azt jelenti, hogy az MI hozzáférésének megszüntetése vagy feltételeinek megváltoztatása egyszerre érintené az összes gazdasági ágazatot. Az EKB elnöke szerint ez olyan alkupozíciót jelentene, amellyel „egyetlen kereskedelmi partner sem rendelkezett még Európával szemben”, és amelyet fel lehetne használni például a vámokról vagy digitális adókról szóló vitákban.
Jelenleg Európa nagyrészt importálja az MI-technológiát, különösen az Egyesült Államokból, ami sebezhetővé teszi a régiót a potenciális hozzáférési korlátozásokkal szemben. Lagarde arra is figyelmeztetett, hogy Európa adatközpont-kapacitása már most is elégtelen a saját igényeinek kielégítésére, és a jelenlegi trendek alapján ez a hiány egy évtizeden belül több mint hatszorosára nőhet. Tavaly az Egyesült Államok 59 jelentős MI-modellt fejlesztett ki, Kína 35-öt, míg Franciaország és az Egyesült Királyság mindössze egy-egy modellt. Az MI számítási kapacitásának 75%-a az Egyesült Államokban található adatközpontokban összpontosul, míg Európa részesedése mindössze 5%.
A megoldás érdekében Lagarde azt javasolta, hogy Európának saját mesterségesintelligencia-modelleket kell fejlesztenie, amelyek „elég jók” ahhoz, hogy a legtöbb feladatot elvégezzék, és amelyeket európai adatközpontokban lehet működtetni. Emellett több európai számítási kapacitást kell kiépíteni. Az EKB elnöke szerint a gyors adaptáció akár 4%-kal is növelheti a termelékenységet egy évtized alatt, ami jelentősen átalakíthatja a közpénzügyeket.
Lagarde rámutatott, hogy Európa nagyrészt lemaradt az első digitális forradalomról, mivel az információs és kommunikációs technológiák terjedéséből származó kereskedelmi előnyöket aránytalanul máshol aknázták ki. Hozzátette, hogy a kontinens nem engedheti meg magának, hogy megismételje ezt a hibát a mesterséges intelligencia, a második digitális forradalom esetében. A piaci fragmentáció és a tőkepiaci széttagoltság Európán belül akadályozza a vállalatokat abban, hogy méretet növeljenek és finanszírozást szerezzenek, különösen az amerikai versenytársakhoz képest.
Az MI fejlődésével kapcsolatos szélesebb körű aggodalmak is napirenden vannak. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója nemrégiben egy esszében szólította fel a területen működő vállalatokat, hogy lassítsák az MI-modellek képességeinek fejlesztési ütemét a növekvő aggodalmak miatt. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált, hogy szerinte csak egy erős és magas IQ-jú elnök kell az MI kordában tartásához, mint ő.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása