Koszovó parlamentje az utolsó pillanatban, hosszas tárgyalásokat követően választotta meg az ország új elnökét Justina Shiroka-Pula személyében. A kormánypárt és az ellenzék közötti megállapodás kulcsfontosságú volt, mivel ezzel sikerült elkerülni egy újabb előrehozott parlamenti választást, amely komoly politikai instabilitást okozhatott volna. Az alkotmánybíróság által megszabott határidő, október 6-a, éjfélkor járt le, a szavazás és az eredményhirdetés pedig csak ezt követően történt meg, ami jogi szakértők szerint alkotmányossági aggályokat vethet fel.
A 120 tagú koszovói parlament titkos szavazáson döntött az új államfő személyéről, ahol Justina Shiroka-Pula 81 képviselő támogatását nyerte el. Ez a szám éppen eggyel haladta meg a megválasztásához szükséges 80 szavazatot, biztosítva ezzel a pozícióját. Ellenfele, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselője, Eliza Hoxha volt, aki nem kapott elegendő támogatást.
Az új elnök, Justina Shiroka-Pula, nem sokkal éjfél után érkezett a parlamentbe, ahol letette hivatali esküjét. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden koszovói állampolgár elnöke kíván lenni, és elkötelezett az ország demokratikus fejlődésének előmozdítása mellett. Kiemelte az euroatlanti irányultság megerősítését, valamint a szövetségesekkel fenntartott kapcsolatok ápolásának fontosságát, melyek kulcsfontosságúak Koszovó jövője szempontjából.
Az elnökválasztást órákon át tartó intenzív politikai alkudozás előzte meg Albin Kurti miniszterelnök, az Önrendelkezés (Vetevendosje) vezetője, és Bedri Hamza, az ellenzéki PDK elnöke között. A tárgyalások során a PDK egy fontos feltételhez kötötte részvételét az elnökválasztásban: ragaszkodott ahhoz, hogy a parlament előbb fogadja el a hágai székhelyű koszovói különleges bíróságról szóló jogszabály módosítását.
Albin Kurti miniszterelnök eredetileg azt szerette volna, ha előbb az államfőt választják meg, azonban a politikai patthelyzet feloldása érdekében végül elfogadta az ellenzék feltételét. Ennek eredményeként a parlament még az elnökválasztás előtt, 88 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, második olvasatban is elfogadta a törvénymódosítást. Ez a lépés megnyitotta az utat az elnökválasztás lebonyolítása előtt, és lehetővé tette a politikai megállapodás létrejöttét.
A törvénymódosítás számos fontos változtatást tartalmaz. Egyebek mellett 15 évben maximálja a különleges bíróság által kiszabható szabadságvesztés mértékét, ami jelentős enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest. Továbbá előírja, hogy a jogerősen elítéltek Koszovóban tölthessék büntetésüket, ami korábban nem volt garantált. Emellett az új jogszabály lehetőséget biztosít az elnöki kegyelemben való részesülésre is, ami új dimenziót ad az igazságszolgáltatási folyamatnak.
A törvénymódosítást azt követően kezdeményezték, hogy a hágai különleges bíróság szeptemberben súlyos ítéleteket hozott a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetői ellen. Hashim Thaci volt koszovói elnököt és Jakup Krasniqit egyaránt 25 év szabadságvesztésre ítélték háborús bűncselekmények miatt. Kadri Veseli 18 évet, Rexhep Selimi pedig 13 évet kapott, ami mély felháborodást váltott ki az országban.
Az ítéletek heves tiltakozásokat és társadalmi feszültségeket generáltak Koszovóban. A hétfői pristinai tüntetés során összecsapásokra került sor a rendőrség és a demonstrálók között, ahol a hatóságok könnygázt és vízágyút is bevetettek a tömeg feloszlatására. Ebben a feszült légkörben az elnökválasztás sikeres lebonyolítása és a politikai megállapodás elérése kiemelten fontos volt az ország stabilitásának megőrzése szempontjából, elkerülve egy még mélyebb válságot.
Justina Shiroka-Pula megválasztása új fejezetet nyithat Koszovó politikai életében. Az új elnök széleskörű szakmai és politikai tapasztalattal rendelkezik: közgazdász, egyetemi tanár, és a Koszovói Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke. Korábban energia- és bányaügyi miniszterként is szolgált 2008 és 2011 között, majd 2011 és 2014 között a PDK parlamenti képviselőjeként tevékenykedett.
Jelölését Albin Kurti miniszterelnök terjesztette elő, miután a PDK elutasította a korábban felvetett Glauk Konjufca és Feride Rushiti jelölését, ami a politikai kompromisszum szükségességét mutatja. Bár az elnökválasztás elkerülte az azonnali politikai válságot, az éjfél utáni eredményhirdetés miatt az eljárás alkotmányossága még vita tárgya lehet, ami további jogi és politikai kihívásokat jelenthet a jövőben.
Az új elnök feladata lesz az ország egységének megőrzése, a demokratikus intézmények erősítése és a nemzetközi kapcsolatok stabilizálása. A kormánypárt és az ellenzék közötti megállapodás, még ha az utolsó pillanatban is jött létre, reményt adhat a jövőbeni együttműködésre és a politikai stabilitás fenntartására Koszovóban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása