A Kongói Demokratikus Köztársaságban az ebolafertőzések száma meghaladta a kilencezret, a halálos áldozatok száma pedig megközelíti a 4400-at. A kinshasai vezetés kedden közzétett hivatalos adatai szerint a járvány gyors ütemben terjed, jelentős kihívások elé állítva az ország egészségügyi rendszerét. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a vírus európai elterjedésének kockázata továbbra is elhanyagolható.
A közép-afrikai ország közegészségügyi intézetének legfrissebb jelentése alapján eddig 9066 megbetegedést és 4381 halálos áldozatot regisztráltak. A járvány terjedésének gyorsaságát jól mutatja, hogy október elején még 8300 fertőzöttről és 4018 elhunytról számoltak be a szakemberek. Egyetlen nap, október 10-én 64 új megbetegedést és 21 halálesetet jelentettek a térségből.
A fertőzés jelenleg hét tartományt érint, de a legkritikusabb helyzet Ituriban és Észak-Kivuban alakult ki, ahol az összes megbetegedés mintegy 95 százalékát jegyezték fel. Az egészségügyi hálózat túlterheltsége miatt több fertőzöttet európai kórházakba szállítottak kezelésre. Az ECDC értékelése szerint annak kockázata, hogy a kórokozó elterjedjen az európai kontinensen, továbbra is alacsony.
Ez az afrikai állam históriájának eddigi legsúlyosabb ebolajárványa, amely a hivatalos nyilvántartások szerint májusban tört ki. Egészségügyi szakértők azonban úgy vélik, a kór terjedése már hónapokkal korábban megkezdődhetett. A mostani hullámért a vírus ritka, Bundibugyo nevű variánsa a felelős, amely ellen jelenleg még nem áll rendelkezésre jóváhagyott vakcina vagy célzott terápia.
A jelenlegi esetszámok Kongóban már felülmúlták a 2018 és 2020 közötti pusztító ebolajárvány adatait. Ennél magasabb fertőzöttségi és halálozási mutatókat kizárólag a 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány idején rögzítettek, amikor Guineában, Libériában és Sierra Leonéban több mint 28 600 ember kapta el a vírust, és több mint 11 ezren vesztették életüket. Ez a történelmi összehasonlítás rávilágít a mostani járvány súlyosságára és a kezelés kihívásaira.
Az ebola a fertőzött személyek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján terjed, legyen szó élőkről vagy elhunytakról. A betegség magas lázzal, hányással és hasmenéssel jelentkezik, súlyos lefolyás esetén pedig belső vérzéseket okoz, ami rendkívül veszélyessé teszi. A Bundibugyo variáns elleni specifikus kezelés hiánya tovább nehezíti a védekezést és a betegek gyógyulását.
A kórokozó terjedése a szomszédos államokat is elérte, ami regionális aggodalmakat vet fel. Ugandából korábban húsz megbetegedést és két halálesetet jelentettek, bár az országot augusztusban ebolamentessé nyilvánították. Kenyában a múlt héten igazolták az első esetet, amikor egy Kongóból hazatért helyi állampolgár hurcolta be a vírust, aki később Nairobiban életét vesztette. Ez a határátlépő eset rávilágít a járvány regionális terjedési potenciáljára és a szomszédos országok veszélyeztetettségére.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány továbbra is komoly kihívást jelent a helyi és nemzetközi egészségügyi szervezetek számára. A fertőzések és halálozások gyors növekedése, valamint a specifikus terápia hiánya sürgős és összehangolt fellépést igényel. A regionális terjedés, mint a kenyai eset is mutatja, folyamatos éberséget és határmenti ellenőrzéseket tesz szükségessé a további fertőzések megelőzése érdekében.
A járvány súlyossága és a korábbi, pusztító ebolahullámokkal való összehasonlítás aláhúzza a helyzet kritikus jellegét. A nemzetközi közösség támogatása elengedhetetlen a helyi egészségügyi rendszerek megerősítéséhez és a járvány megfékezéséhez. A Bundibugyo variáns elleni vakcina vagy terápia kifejlesztése kulcsfontosságú lenne a jövőbeni hasonló krízisek kezelésében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása