Az extrém hőség és az aszály már nem csupán egy távoli fenyegetés, hanem konkrét gazdasági következményekkel járó jelenség. Európa-szerte, így Magyarországon is, a szélsőséges időjárási események jelentősen visszavetik a gazdasági növekedést. A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érezhetők a mindennapokban és a gazdasági mutatókban.
Magyarországon a paksi atomerőmű teljesítményének csökkenése mutatta meg idén nyáron a felmelegedés közvetlen hatását. Az MBH Bank számításai szerint a paksi helyzet hetente 0,1 százalékkal mérsékelte a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedését. Bár a bank egyelőre nem változtatott 1,6 százalékos előrejelzésén, jelezte, hogy a helyzet elhúzódása esetén módosíthatja azt.
A kormányzat fenékküszöb építésével és bárkák bevetésével igyekszik biztosítani az atomerőmű teljes kapacitású működését a Duna várhatóan ismét csökkenő vízállása mellett. Más európai uniós tagállamokhoz képest Magyarország még szerencsésnek mondható. A holland Triodos Bank előrejelzése szerint a szélsőséges meleg és aszály akár 1 százalékkal is csökkentheti az EU idei gazdasági növekedését, nullához közelítve azt.
Franciaországot érintheti a legsúlyosabban a helyzet, ahol a hőhullámok 1,4 százalékkal is visszafoghatják a GDP-t, ami akár 0,6 százalékos éves visszaeséshez is vezethet. Olaszország, Spanyolország és Belgium szintén jelentős gazdasági veszteségekkel nézhet szembe. Az Allianz becslései szerint a júniusi, két hétig tartó hőhullám önmagában 0,3 százalékponttal vetette vissza Európa GDP-jét.
Az extrém időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, aszályok, alacsony folyami vízállás és erdőtüzek, gyakran együttesen sújtják ugyanazokat a térségeket, felerősítve a negatív gazdasági hatásokat. Az alacsony vízállás korlátozza az áruforgalmat a Rajnán és a Dunán, emellett számos atomerőmű hűtését is nehezíti. A mezőgazdasági terméskilátások is romlottak: a kukorica és napraforgó esetében már júliusban 6-7 százalékos terméskiesést jeleztek előre. Németországban az ING becslése szerint a rekordalacsony vízállás 0,3 százalékpontos növekedési csökkenést okozhat.
A globális felmelegedés gazdasági hatásai Magyarországon az elmúlt években elsősorban a mezőgazdaság teljesítményén keresztül mutatkoztak meg. 2022-ben a magyar agrárium kibocsátásának volumene 16 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez a visszaesés két negyedévben is 1-2 százalékponttal húzta le a GDP-t. Tavaly az aszály 0,1 százalékponttal mérsékelte a növekedést, ami így mindössze 0,3 százalékos volt.
Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős vezetője szerint a felmelegedés több csatornán keresztül is rontja a gazdasági teljesítményt. A mezőgazdaságban az aszályok és árvizek csökkentik a terméshozamot, valamint az állattenyésztésben is visszaeshet a tej- és hústermelés. Az infrastruktúrában a hőhullámok közvetlen fizikai károkat okozhatnak, például meglágyulhatnak a vezetékek vagy deformálódhatnak a vasúti sínek, ami fennakadásokhoz vezet az energiaellátásban és a logisztikában.
Az energiaellátásban az aszályok a vízerőművek termelését is csökkentik, és az atomerőművek hűtéséhez szükséges víz hiánya is korlátozhatja működésüket, ahogy azt Paks esetében is láthattuk. Az ebből fakadó energiahiány az ipari termelést is visszafoghatja. Kevésbé látványos, de jelentős hatás a munkavégzés hatékonyságának romlása. A szabadban dolgozók a nagy melegben lassabban és hibásabban dolgoznak, nő a balesetek kockázata, ami csökkenti a munka hatékonyságát és végső soron a GDP-növekedést.
A szélsőséges időjárás közvetlen többletköltségeket is jelent a vállalatok számára. Ilyenek a légkondicionálás, a munkavállalók számára biztosított víz, a rövidebb munkaidő, valamint egyéb, a hőség miatt szükségessé váló intézkedések költségei. Ezek a kiadások szintén hozzájárulnak a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez.
A felmelegedés GDP-re gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgáló közgazdasági kutatások történelmi adatokra támaszkodnak. Azonban az elmúlt évtizedekben legfeljebb 1,5 Celsius-fokos felmelegedésről vannak tapasztalatok. A jelenlegi kibocsátási trendek alapján a klímamodellek az évszázad végéig 3 fok körüli felmelegedést jeleznek előre.
Mivel ilyen extrém hőhatásokra nincs precedens, a becslések pontatlanok, és széles tartományban szóródnak, például 3 fokos felmelegedés esetén 10 és 80 százalék közötti GDP-veszteséget prognosztizálnak. Hidi János rámutatott, hogy a közgazdasági megközelítés másik problémája az, hogy a klímatudósok szerint a 3-4 Celsius-fokos felmelegedés sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Ezek a hatások már olyan billenőpontokat érhetnek el a környezeti folyamatokban, amelyek visszafordíthatatlanok. Ez nem csupán a gazdasági tevékenység korlátozását jelentené, hanem az alapvető működést is veszélyeztetné, potenciálisan katasztrofális következményekkel.
Az elmúlt évek komoly gazdasági károkkal járó hőhullámai kulcsfontosságúak lehetnek abban, hogy a vállalatok és a kormányok határozottabban kezeljék a klímakockázatokat. Hidi János szerint az emberek és intézmények akkor kezdenek el igazán alkalmazkodni, amikor közvetlenül érzékelik a problémát. Egy súlyos hőhullám ezért ösztönözheti a döntéshozókat a kockázatok komolyabb vételére.
Ugyanakkor az alkalmazkodás üteme lassulhat, ha az időjárási szélsőségek hatásai nem minden évben ugyanolyan jelentősek. A kihívás abban rejlik, hogy a rövid távú tapasztalatokból levont tanulságokat hosszú távú, fenntartható stratégiákká alakítsák, figyelembe véve a klímatudósok által előre jelzett súlyosabb forgatókönyveket. A gazdasági modellek és a klímatudomány közötti szakadék áthidalása elengedhetetlen a jövőbeli kihívások kezeléséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása