Az izraeli médiában részletek láttak napvilágot egy nagyszabású titkosszolgálati műveletről, amelyet a Moszad hajtott volna végre az iráni rezsim megdöntésére. A „Csizmás kandúr” fedőnevű akció célja az iráni vezetés leváltása volt, és a tervek szerint Mahmúd Ahmadinezsád volt elnököt ültették volna Teherán élére. Az információkat először a 13-as csatorna hozta nyilvánosságra, majd több izraeli lap is átvette a hírt.
A művelet többéves izraeli erőfeszítések részét képezte, melynek során Izrael titokban kapcsolatot ápolt Ahmadinezsáddal, finanszírozva utazásait és lakhatását, ügynökei pedig többször is találkoztak vele Iránon kívül. A terv kulcsfontosságú eleme volt az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest állásainak gyengítése az iraki-iráni határon. Ezt követően kurd harcosok indítottak volna szárazföldi offenzívát Irakból, hogy elfoglalják a határ menti kurd városokat. A Moszad reményei szerint a művelet sikere felkelésre ösztönözte volna az iráni ellenzéki aktivistákat a meggyengült teheráni iszlamista vezetés ellen.
Ahmadinezsád beszervezése és a budapesti kapcsolat
A művelet egyik legmegdöbbentőbb aspektusa Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök beszervezése volt. Ahmadinezsád, aki 2005 és 2013 között volt Irán elnöke, korábban keményvonalas politikusként volt ismert, aki nyíltan tagadta a holokausztot, felgyorsította Irán atomprogramját, és tömeges kivégzéseket rendelt el a rezsim ellenfeleivel szemben. Elnöki mandátuma lejárta után azonban fokozatosan enyhítette korábbi álláspontjait, bírálta a biztonsági szervek erőszakos fellépését és korrupcióval vádolta az uralkodó elitet, ami meglepő módon alkalmassá tette őt a Moszad számára.
A New York Times szerint a beszervezési folyamat kulcsfontosságú állomása Budapesten zajlott. Egy meg nem nevezett magas rangú magyar kormányzati tisztviselő 2024 elején arra kérte Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, hogy hívja meg Ahmadinezsádot egy klímaváltozási konferenciára. A rektort tájékoztatták, hogy a konferencia valójában fedősztoriként szolgál egy titkos találkozóhoz Ahmadinezsád és izraeli hírszerzési tisztviselők között. Deli Gergely, bár aggódott az egyetem és saját hírneve miatt, végül elfogadta a felkérést, mondván, ha két ellenség beszélni akar egymással, mindent meg kell tenni a párbeszéd létrejöttéért.
A találkozó jelentőségét mutatja, hogy David Barnea, a Moszad akkori vezetője személyesen utazott Budapestre 2024-ben, hogy találkozzon a volt iráni elnökkel. A Moszad később tájékoztatta a CIA-t a kapcsolatfelvételről. A budapesti találkozók 2024-ben és 2025-ben is megismétlődtek.
A „Csizmás kandúr” hadművelet végül több okból is kudarcba fulladt. A tervek szerint Izrael és az Egyesült Államok légitámadásokkal gyengítette volna Irán határvédelmi bázisait, megnyitva az utat a kurd offenzíva előtt. Bár februárban egy izraeli légitámadás eltalálta Ahmadinezsád teheráni lakókomplexumát, őrházát és páncélozott járművét, és Moszad-ügynökök egy óvóhelyre menekítették, a szárazföldi támadás végül nem indult meg.
Az offenzíva tervei idő előtt kiszivárogtak, ami jelentősen aláásta a művelet esélyeit. Ezt követően Törökország erőteljesen lobbizni kezdett az akció ellen. Ráadásul a kurd erők között is széthúzás és bizalmatlanság alakult ki, ami tovább gyengítette a szárazföldi támadás megvalósíthatóságát. Végül az Egyesült Államok fújta le a műveletet. A New York Times információi szerint maga Ahmadinezsád is „elvesztette hitét” az izraeli hatalomátadási tervben, ami hozzájárult a kudarchoz. Jelenleg a volt elnök állítólag a Forradalmi Gárda őrizetében van.
Tamir Haiman, az izraeli katonai hírszerzés korábbi vezetője „különleges és rendkívül egyedi műveletsorozatról” beszélt a New York Timesnak, amelynek célja az iráni rezsim megdöntése volt Ahmadinezsád hatalomra juttatásával.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása