A mesterséges intelligencia (AI) piacán jelentős változások figyelhetők meg, különösen a nyílt súlyú modellek térnyerésével. A Mozilla által készített "State of Open Source AI" című jelentés rávilágít arra, hogy a kínai fejlesztésű, nyílt forráskódú AI-modellek tudásban rendkívül közel kerültek az amerikai technológiai óriások élvonalbeli, zárt rendszereihez. Ez a felzárkózás komoly gazdasági és stratégiai következményekkel járhat, alapjaiban alakítva át a vállalatok AI-megoldásokhoz való hozzáállását.
A jelentés szerint az amerikai élvonalbeli AI-modellek és a legjobb kínai, nyílt súlyú modellek közötti teljesítménybeli különbség mindössze 4,4 hónapra zsugorodott. Ez a gyors konvergencia azt jelenti, hogy a legtöbb szervezet számára a rutinfeladatok elvégzésére már nem feltétlenül éri meg a drágább, zárt modelleket választani.
Példaként említhető a Moonshot AI Kimi K3 modellje, amely az Artificial Analysis Intelligence Indexen mért összesített pontszámban csupán három ponttal marad el az Anthropic zárt Fable 5 modelljétől, miközben annak költsége mindössze 30 százaléka a riválisénak. A Vals AI benchmarkcég független mérései is hasonló eredményt mutattak, ahol a kínai Zhipu AI nyílt súlyú GLM 5.2 modellje egy ponton belül teljesített az Anthropic Claude Opus 4.7 és 4.8 modelljéhez képest, ötödannyi feladatonkénti költség mellett.
A Mozilla technológiai igazgatója, Raffi Krikorian hangsúlyozta, hogy a zárt modellek felára csak specifikus munkaterhelések esetén indokolt, például szakértői szintű professzionális feladatoknál, intenzív információkeresést igénylő alkalmazásoknál vagy hosszú kontextusablakot megkövetelő műveleteknél. A DoorDash szolgáltató cég is ezt a kettős stratégiát alkalmazza, a Kimi modellt használva a mindennapi feladatokra, míg a Fable-t az összetettebb, emberi szakértők számára is időigényes munkákra tartja fenn.
A teljesítménykülönbség mérésére a METR nonprofit kutatószervezet által kidolgozott "időhorizont" mutatót alkalmazzák, amely azt vizsgálja, hogy egy modell milyen hosszú feladatokat képes legalább 50 százalékos sikeraránnyal megoldani, emberi szakértők által igényelt időben mérve. Jelenlegi adatok szerint a zárt modellek körülbelül 1,7-szer hosszabb feladatokat kezelnek megbízhatóan, mint nyílt társaik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 8-12 órás feladatoknál még előnyben vannak a zárt modellek, mivel a 8 óránál rövidebb munkákat már a nyílt modellek is hatékonyan elvégzik, míg a 12 óránál hosszabbakat egyik típus sem tudja megbízhatóan teljesíteni. A nyílt modellek térhódítása jól látható az OpenRouter AI-piactéren is, ahol 2026 augusztusában a tokenmennyiség alapján rangsorolt tíz legnépszerűbb modellből nyolc nyílt súlyú volt.
Ennek ellenére a bevételek terén továbbra is a zárt modellek dominálnak; egy, a Linux Foundation számára készült tanulmány szerint a nyílt modellek a teljes bevétel mindössze 4 százalékát tették ki a 2025 májusától szeptemberig tartó időszakban. Ez a kettősség rávilágít arra, hogy bár a nyílt modellek népszerűsége és használata növekszik, a monetizáció terén még jelentős kihívásokkal néznek szembe.
A jelentés kiemeli, hogy a világon legszélesebb körben használt nyílt modellek jelenleg nagyrészt kínai fejlesztésűek. A kínai laboratóriumok egy jól bevált stratégiát követnek, hasonlóan ahogyan az amerikai cégek az Android operációs rendszerrel jártak el: ingyenesen biztosítják a modellt, miközben az ökoszisztémát a saját kezükben tartják.
Ez a megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan elterjesszék technológiájukat és befolyásukat a globális AI-piacon. A nyílt modellek költséghatékonysága és egyre növekvő teljesítménye azt jelenti, hogy a kisebb cégek és fejlesztők is hozzáférhetnek fejlett AI-képességekhez, demokratizálva ezzel a technológiát. Ez a tendencia hosszú távon átalakíthatja az iparágat, csökkentve a belépési korlátokat és ösztönözve az innovációt.
Raffi Krikorian, a Mozilla technológiai igazgatója szerint a kínai stratégia egyszerre hordozza magában a sokszínűség lehetőségét és a piaci koncentráció kockázatát. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyetlen ország határozhatja meg a globális AI-alapértelmezéseket, amennyiben a verseny kiegyensúlyozatlan marad.
Ezért sürgette az amerikai és európai fejlesztőket, hogy aktívan lépjenek be ebbe a nyílt versenybe, hozzájárulva ezzel egy diverzifikáltabb és innovatívabb globális AI-ökoszisztéma kialakításához. A jövőben várhatóan tovább folytatódik a nyílt és zárt modellek közötti verseny, ahol a teljesítmény, a költséghatékonyság és az ökoszisztéma-kontroll lesznek a kulcsfontosságú tényezők. A piaci dinamika azt mutatja, hogy a nyílt modellek egyre nagyobb szeletet hasíthatnak ki a felhasználói bázisból, még ha a bevételi oldalon még jelentős a lemaradásuk.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása