Hszi Csin-ping kínai elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót használta fel arra, hogy Peking mesterséges intelligencia (AI) vízióját népszerűsítse, miközben Kína és az Egyesült Államok közötti technológiai verseny egyre élesebbé válik a globális befolyásért. Kína egy nyílt forráskódú AI-ökoszisztéma kiépítésén dolgozik, amely olcsóbb alternatívát kínálhat az amerikai technológiával szemben, ezzel megkérdőjelezve a jelenlegi egyeduralmat.
Az Újdelhiben tartott felszólalásában Hszi elnök bejelentette, hogy Kína egy nyílt forráskódú AI-közösség létrehozását kezdeményezi a BRICS-országok keretein belül. Ennek az együttműködésnek a célja a nagy nyelvi modellek közös fejlesztése és alkalmazása, valamint AI-szemináriumok és képzések szervezése a tagállamok számára.
Egy nappal korábban a kínai vezető arra is felkérte a BRICS-országokat, hogy csatlakozzanak a Peking által létrehozott, közel harminc tagot számláló Mesterséges Intelligencia Világszervezethez (World AI Cooperation Organization). Ez a lépés egyértelmű stratégiai szándékot tükröz, melynek célja egy olyan globális hálózat kiépítése, amely Kína vezetésével formálhatja a mesterséges intelligencia jövőjét.
A szombaton kiadott közös BRICS-nyilatkozat azonban nem tért ki kifejezetten a kínai javaslatokra. Ehelyett általánosságban szólított fel a mesterséges intelligencia erőforrásainak hozzáférhetőségének javítására, a biztonság, az inkluzivitás és a megbízhatóság szem előtt tartásával. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy Hszi víziója egyelőre még nem talált teljes visszhangra a többi tagállam körében.
Peking offenzívája a globális technológiai befolyásért folytatott éles versenybe illeszkedik, különösen az Egyesült Államokkal szemben. Kína egy olyan nyílt forráskódú AI-ökoszisztéma kiépítésére törekszik, amely olcsóbb és hozzáférhetőbb alternatívát kínálhat az amerikai technológiával szemben. Ez a megközelítés éles ellentétben áll az olyan amerikai cégek, mint az OpenAI és az Anthropic által képviselt zárt, proprietárius modellekkel.
Csen Ji-hszin állambiztonsági miniszter is védelmébe vette a nyílt forráskódú megközelítést egy szombaton megjelent folyóiratcikkében. Ebben kifejtette, hogy egyes országok feketelistákkal, zárt ökoszisztémákkal és technológiai korlátozásokkal szétszakítják a globális AI-ellátási láncokat, ezzel súlyosbítva az iparág egyenlőtlen fejlődését. Ez a kritika egyértelműen az amerikai exportkorlátozásokra és technológiai szankciókra utal.
Fontos azonban megjegyezni, hogy Peking maga sem képvisel korlátlan nyitottságot. Hszi elnök júliusban, a kínai AI-csúcstalálkozón a fejlesztés és a biztonság közötti egyensúly fontosságát hangsúlyozta. A hivatalos álláspontot tükröző közösségimédia-csatornák arra is utaltak, hogy Kína korlátozná a legfejlettebb AI-modellek legérzékenyebb funkcióihoz való hozzáférést, ami a belső kontroll igényét mutatja.
Kína kezdeményezései jelentős hatással lehetnek a globális mesterséges intelligencia piacra és a geopolitikai erőviszonyokra. Egy nyílt forráskódú, BRICS-en belüli AI-ökoszisztéma létrejötte potenciálisan megtörheti az amerikai technológiai cégek dominanciáját, különösen a fejlődő országokban, ahol az olcsóbb és hozzáférhetőbb megoldások iránti igény nagy.
Ez a stratégia hosszú távon új globális technológiai blokkok kialakulásához vezethet, ahol a nyílt és zárt rendszerek versenyeznek egymással. A kínai megközelítés kihívást jelenthet a jelenlegi szabványok és normák számára, és új utakat nyithat a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában, különösen a nagy nyelvi modellek terén.
A kínai álláspont, mely a fejlesztés és a biztonság egyensúlyát hangsúlyozza, rávilágít a mesterséges intelligencia globális szabályozásának összetettségére. Miközben Peking nyitottságot hirdet a BRICS-en belül, saját belső szabályozásai korlátozhatják a legfejlettebb technológiákhoz való hozzáférést, ami egyfajta kettős stratégiát jelez.
A kínai AI-diplomácia következő jelentős állomása várhatóan 2027-ben lesz, amikor Peking átveszi a BRICS-elnökséget. Ez az időpont újabb lendületet adhat a kínai javaslatoknak és az AI-együttműködés mélyítésének a tagállamok között.
Az állami média szerint a jövő évi csúcstalálkozó kiemelt témái között a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság és a zöld fejlesztés egyaránt szerepelni fog. Ez azt jelzi, hogy Kína hosszú távon is prioritásként kezeli az AI-t a nemzetközi kapcsolataiban és gazdasági stratégiájában.
A BRICS-országok reakciója és a kínai kezdeményezések tényleges megvalósulása kulcsfontosságú lesz annak megítélésében, hogy Kína képes lesz-e valóban letörni az amerikai mesterséges intelligencia egyeduralmát és egy új, multipoláris technológiai rendszert létrehozni.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása