Közép-Ázsia hagyományosan Oroszország befolyási övezetének része volt, ez a tézis hosszú évtizedeken át megkérdőjelezhetetlennek számított. Az utóbbi években azonban ez a helyzet megváltozott, mivel Kína, amely erős politikai kapcsolatokat ápol Moszkvával, egyre jelentősebb szereplővé vált a térségben. Peking kezdetben elsősorban gazdasági vonalon növelte jelenlétét, ami a Kreml számára is elfogadható volt.
Azonban újabban a keleti szuperhatalom már azokon a területeken is aktívabbá vált, amelyek sokkal szorosabban kapcsolódnak Oroszország térségi tekintélyéhez.
Kínai vadászgépek Üzbegisztánban
Ennek a változásnak egyik látványos jele volt, hogy 2026 augusztusának végén kínai fejlesztésű J-10CE típusú negyedik generációs vadászgépek jelentek meg Üzbegisztán egén. A hivatalos átadás egy látványos ceremónia keretében, az ország függetlenségi napján történt. Eddig hat darab katonai repülőgép érkezéséről van információ, bár a teljes rendelésállományról szóló 24 darabos számot hivatalosan nem erősítették meg.
Ezzel a közép-ázsiai ország lett a második légierő a világon, amely megvásárolta a J-10C exportra szánt változatát.
A pakisztáni tapasztalatok és a globális érdeklődés
A J-10C típus iránti nemzetközi figyelem különösen megnőtt az első vásárló, Pakisztán 2025-ös tapasztalatai után. Az atomhatalom tavaly májusban a 21. század eddigi legnagyobb ismert légicsatáját vívta a szomszédos Indiával.
A beszámolók szerint Pakisztán, a papíron gyengébb képességei ellenére, győztesként került ki az összecsapásból. Bár számos részlet azóta sem ismert, és eltérő értelmezések sora jelent meg, abban konszenzus alakult ki, hogy a kínai negyedik generációs gép és fegyverzete oroszlánrészt vállalt több francia fejlesztésű Rafale vadászgép megsemmisítésében.
Az előzmények fényében logikusnak tűnhet, hogy világszerte növekszik az érdeklődés a kínai vadászgép iránt. Üzbegisztán felbukkanása ezen a vásárlói listán azonban mégis kisebb meglepetést jelent, mivel hagyományosan Oroszország volt a fő katonai beszállító a régióban. Ez a lépés rávilágít Kína növekvő katonai-technológiai befolyására, amely már nem korlátozódik csupán a gazdasági együttműködésre, hanem a biztonsági és védelmi szférában is érezhetővé válik.
A közép-ázsiai országok számára Kína egyre vonzóbb alternatívát kínál a hagyományos orosz partnerrel szemben, ami hosszú távon átrendezheti a térség geopolitikai erőviszonyait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása